Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
736 Ezen adottságok természetes következménye a családok helyzetének fokozatos romlása, a veszélyeztetett gyermekek számának növekedése. Megyénkben a veszélyeztetett gyermekek száma az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha az t vizsgáljuk, hogy milyen ezen gyermekek száma a fiatalkorú népességen belül. 1990től nyomon követve évenként emelkedően meghaladja az országos átlagot. Jelenleg a vizsgált korosztályon belül 15,1 százalék a veszélyeztetett fiatal HajdúBiharban. A vázolt helyzet megoldásához egy igen hiányos gyermekvédelmi alapellátási és szakellátási intézményrendszer áll rendelkezésre. A gyámhatósági struktúrarendszer, a működő hét családsegítő szolgálat, négy nevelési tanácsadó és ezek mellett az egyre szaporodó civil szervezetek együttesen sem képesek az 550 ezer lakosú megye nyolcvankét településén a problémákon hatékonyan segíteni. HajdúBiharban a gyermekvédelmi szakellátás rendszere közvetlenül a háború után alakult ki. Ma is nagy létszámú intézmények műkö dnek nem rendeltetésszerű épületekben. Az otthonok jelenlegi rendje és a bentlakók elhelyezési körülményei nem alkalmasak arra, hogy az intézmény falai közé beengedjék a társadalom valós világát. Így érthető, hogy a szakma maximális támogatását élvezi a tö rvényben felvázolt családiházas rendszerben való gondoskodás. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyermek érzelmi kötődései erősebbek legyenek, nagyobb felelősségérzet alakuljon ki benne, érdeklődőbb legyen a világ dolgai iránt, hatékonyabban vegyen részt sorsa formálásában, s így eredményesebb lehessen felnőtt korában, és majdani családjában ritkábban termelje újra azokat a hátrányokat, melyekkel neki gyermekkorában meg kellett küzdenie. (20.50) Pozitívuma a törvényjavaslatnak a prevenció hangsúlyossága. Támogatandó az alapellátás azon rendszere, amely megelőzheti, megszüntetheti a veszélyeztetettség kialakulását. A rendszerszerű működés alapvető követelmény e területen. Feltételezi a szociális, egészségügyi szféra, oktatás, családsegítés, ifjúságvédelem e gyüttműködését, és a szükséges finanszírozást is garantálni kell hozzá. Alapvető cél, hogy ezen a rendszeren sehol se legyen lyuk, és ehhez együtt kell működni az állami és a civil szektornak. Helyesen jelenik meg a nonprofit vállalkozási forma az alap- és a szakellátásban. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a komplexitás feltételezi a területre vonatkozó törvények összhangját is, a szociális törvény, az oktatási törvény, a családjogi törvény, a Ptk., az önkormányzati törvény és a készülő nonprofittörvény egybecsengését és természetesen a végrehajtási utasítások meglétét és azok összhangját is. A törvényben megjelölt feladatok elvégzéséért felelősséggel bír az önkormányzat, annak intézményei, a hatóság és a civil szervezetek. Azt is el kell fogadni, hogy a megelőzés rövid távon költséges, de sokkal hatékonyabb, és hosszabb távon olcsóbb, mint az intézményi szakellátás. Helyes tehát az elv, hogy a gyermeket, ameddig lehet, a családban kell tartani, az egész családdal, a gyermekek szűkebb és tágabb környezeté vel kell foglalkozni. Debrecenben viszonylag hamar megjelentek a szociális és gyermekjóléti területen működő civil szervezetek, s már néhány éve megfogalmazódott bennük az együttműködés szükségessége a preventív gyermekvédelemben. Védőnő, óvónő, pedagógus, szociális munkás, pszichológus, jogász alkotják a kísérleti csoportokat, és felelősséggel vesznek részt a helyzetfelismerés, a megoldáskeresés, a szakemberhez való irányítás folyamatában. A törvényjavaslat az új szolgáltatási formákkal további ösztönzést, megerősítést adhat számukra. A civil szervezetek ötletei, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó mivoltuk tovább szélesítheti a prevenciót új elemekkel. Ilyenek lehetnek a lakótelepen a szabadidős tevékenység feltételeinek biztosítása képzett szociális sza kember felügyeletével, iskolán kívüli drog, AIDSmegelőzési programok, a munkaügyi központ által támogatott munkaprogramok, parkok, játszóterek építése, karbantartása, fiatalok által közkedvelt sportolási lehetőségek megteremtése és az intézményrendszerbe beépülő személyiségformáló szolgáltatások bővítése.
