Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
74 valamint a vízgazdálkodás tárgya közötti szoros össze függés vitathatatlan, amelyet a tárgyi jognak is tükröznie kell vagy kellene. A különböző társadalmi viszonyokat érintő jogi szabályozás és a kormányzati munkamegosztás határterületeit behatároló törvényi rendelkezések egyértelmű, egymással összhangban áll ó megfogalmazása ezért sajátos és egyben jelentős kodifikációs feladatot képez. A jelzett jogi szabályozás a gyakorlati jogalkalmazáson és jogkövetésen keresztül ugyanis alapvetően kihat azokra a társadalmi szükségletkielégítést szolgáló tevékenységekre, a melyek egyfelől a vízgazdálkodást, másfelől a bányászatot jellemzik. Az érintett szempontokból kiindulva és a módosítás szakmaijogi tartalmát vizsgálva a törvényjavaslat véleményem szerint összességében azért nem támogatható, mert hiányoznak belőle a vízg azdálkodásra vonatkozó részek korrekt és komplex elemzései és törvényi szabályozásai. A vízgazdálkodás és a bányászat közötti összefüggéseket - fogalomrendszert, hatásköröket, kölcsönös jogokat és kötelezettségeket - a meglevő hatályos törvényhez képest is nehezebben kezelhetővé és értelmezhetővé teszi, illetve ilyen szempontból több helyen kifejezetten téves rendelkezéseket is tartalmaz. Másfelől a már jelzett jogi környezet módosulását nézve a közeljövőben már számolni kellene azokkal a javaslatokkal, ame lyek egyes más tárcák és bizottságok előterjesztéseiben, illetve gondolkodásában, programjában szerepeltek. A megoldást véleményem szerint egy olyan előterjesztés segítheti, amely a bányatörvény komplex felülvizsgálatát célozza. A törvény egyes rendelkezés eit, a módosító rendelkezések körében a tárgyi hatály kérdését bizonytalanná teszi, különösen az olyan fogalmak felvételével, mint a mélyfúrás vagy a mélyépítés, hogy kiemeljek néhány észrevételt a törvénymódosítás javaslatai közül. Ugyanez mondható el a j elzett létesítményeket érintő generális szabályozásban, azok módosításában. Így jogalkalmazási bizonytalanság keletkezhet a jelenleg egyértelmű hatásköri kérdésben is, például miszerint a hévízkút létesítéséhez a vízgazdálkodási törvény alapján vízjogi eng edély szükséges, és az eljárásban a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre. Egy más területet hadd mondjak. A bányatörvény egyik szakaszának, 3. §ának tervezett módosítása a kizárólagos állami tulajdonban álló, így forgalomképtelen felszín alatti v ízkészlet által hordozott geotermikus energiával kapcsolatos rendelkezéseket nézve további és alapvető átgondolást igényel. A javaslat ilyen formában megítélésem szerint nem támogatható, tovább kell gondolni. A koncessziót érintő rendelkezések megfontolásá t is szükségesnek tartom, az állam tulajdonosi és közhatalmi minőségének kívánatos és szükséges elhatárolásából eredő jogokra és kötelezettségekre, közhatalmi hatáskörökre tekintettel. Egy másik területet hadd említsek: a tervezet 7. §ának (2) bekezdéséve l érintett módosítás - szakjogi megközelítésben, a szakértők szerint - helytelen és téves. Vízjogi engedély alapján de jure ugyanis nem ásványianyagkitermelést, hanem vízi munkát végeznek, ami nem tartozik a bányatörvény hatálya alá. A jogalkotó például j árulékfizetési kötelezettséget vagy egyéb szankciót nézve olyan tevékenységet akar érinteni, amely az általános szabályok szerint egyébként nem tartozik a bányatörvény hatálya alá, a kérdést más módon kell megközelíteni, mind kodifikációs, mind tartalmi sz empontokból. Főleg a közfeladatot ellátó vízügyi szervezetekre nézve a nem bányászati célú, azaz nem kifejezetten gazdasági érdekből történő ásványianyagkitermelésre figyelemmel a javaslattal egyébként is nehezen lehetne egyetérteni. Tisztelt Elnök Úr! A bányatörvény végrehajtásáról szóló '93ban megjelent 115. számú kormányrendelet szerint a bányatavakra és azok partjára a vízügyi jogszabályok rendelkezései irányadók. Jelezni kívánjuk még a tájrendezéssel kapcsolatban idézett végrehajtási rendelkezések eg yértelmű meghatározását és más szempontokat is, így például a vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek létesítésére irányuló vízjogi
