Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
706 országgyűlési határozat mire lesz jó? Pedig a területfejlesztés tipikusan az a terület, ahol nem lehet eredményt elérni olyan erőforrása llokációval, amely időhorizontját tekintve még egy gazdasági évet sem fed át. Jelen esetben a területfejlesztésbe bevonható erőforráselemek többsége ilyen rövid távra garantálható pénzeszköz. A 18 milliárd forint úgynevezett felosztható keret is ilyen jell egű. A kapcsolódó források tervezhetőségénél is nagyon sok feltétel hiányzik, hogy a hőn áhított integrációt a valóság talajára lehessen állítani. Milyen területfejlesztési koncepció az, amely - helyesen - kimondja, hogy a programfinanszírozás felé kell el mozdulni, de a pénzügyi feltételrendszert még nyomokban sem igazítja hozzá. Természetesen ez az ellentmondás ugyanúgy ránehezedik a decentralizálás folyamatára, és szükségszerűen kudarcok sokaságát építi be a megvalósításba. A területfejlesztési célelőirán yzatok felhasználásánál, a kiemelt támogatási céloknál feltűnő általánosságokat fogalmaz meg az előterjesztés. Szükséges ebben a kérdéskörben az alapos elemzés a célkijelölésről és a megjelölt konkrétabb célok megvalósításának a gazdaságra gyakorolt hatásá ról - ilyen konkrét cél lehetne például az értékesítő szövetkezetek létrehozása. Be kell mutatni a folyósítások azon feltételrendszerét, amely garantálja, hogy ez a tőkebevitel a legális szférába mehet csak, előzetes és utólagos ellenőrzés szükséges ehhez. Az újonnan felállított kincstári pénzügyi elszámolás önmagában még nem garancia, inkább csak a ráolvasás hatását kelti és adja. A térségi programok, illetve fejlesztések felvázolása helyeslendő, amelyeket a területfejlesztési célelőirányzatból kellene tám ogatni, de a megfogalmazás lazaságából eredően nem tudni, hogy ez ajánlás vagy kizárólagosság. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokat az önkormányzatok széles palettán vehetik igénybe, és felismerhető néhány olyan terület, amely csomópontként vehe tő figyelembe egyéb támogatások integrálásához. Úgy gondolom, ennek sokkal tudatosabbnak kellene lenni, és ehhez a hosszú távú pénzügyi tervezhetőséget meg kell teremteni. Helyes a térségi összefogás előnyben részesítése, de itt még fokozottabb jelentőségű a pénzügyi tervezhetőség, a több évre szóló finanszírozási feltételrendszer. (18.20) A kedvezményezett térségek besorolása sok új elemet tartalmaz, megpróbál nyugateurópai minták alapján dolgozni, de nehezen képzelhető el, hogy az érintett térségek egyér telműen helyeslik a módszert és az eredményt. Ha az eddigi adatokat tekintjük, megállapítható a fellazulás, hiszen a kezdeti 15 százalékról már 33 százalékra nőtt a kedvezményezett térségek lélekszáma az összlakossághoz mérten. Az lehetséges, hogy ennyire romlott 1993 óta a kedvezőtlen helyzetűek száma - tehát ennyire megemelkedett , de a pénzügyi finanszírozhatóság komolysága súlyos kérdéseket vet fel. Valószínűsíthető, hogy ahol nagyon fontos volna a tényleges fejlesztés, ott sem lesz életképes a próbálk ozás. Az előzőeket alátámasztja az, hogy 1996ban 5 milliárd forint, 1997ben 8 milliárd forint lett lehasítva a helyi önkormányzatok támogatásából, súlyos csapást mérve a hosszú távú tervezhetőségre, az integrációra és a decentralizációra. Ezzel a kormány zat inkább eltávolodik a szubszidiaritás elvétől, egyben az európai normáktól. Levonható következtetés, hogy a kormánynak jóval több pénzt kellene területpolitikai célokra fordítani és nem a helyi önkormányzatok működésének a rovására. Megállapíthatjuk, ho gy hiányzik a területi pénzügyi folyamatoknak egy átfogó bemutatása és különösen a pénzügyi eszközrendszer, a teljes államháztartás - ideértve négy alrendszerét - pénzügyi, területi allokációs folyamatainak bemutatása. E nélkül nem tudja a bal kéz, mit aka r a jobb kéz. Vagy esetleg nagyon is tudja. A kormány azonban nemcsak a koncepcióval, térbeli folyamatok bemutatásáról szóló beszámolóval adós a parlament és bizottságai felé, hanem a pénzügyi eszközrendszer és a gazdasági folyamatok bemutatásával. Például a külföldi tőke szélsőségesen differenciált rendszeréről már nem is szólhatunk, hiszen ez nincs megemlítve, pedig talán a
