Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
66 bizonyítani valaminek az eladhatatlanságát. A tervezet emellett nem szól arról, hogy milyen árengedményig lehet elmennie a tulajdonosnak, ha meg akar szabadulni műemléki tulajdonától. Ha csak annyit bizonyított a tulajdonos, hogy ő meghirdette az ingatlant, s lám, ennek ellenére még mindig az övé, az vajon bizonyítékna k minősüle? Ha nem, mit kell tennie? Ezek megválaszolandó kérdések. Néhány pontosító szó még feltétlenül bekívánkozik a törvényjavaslatba, illetve a törvénybe. Összegezve: a műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat, figyelemmel az ismertetett kifogásokra i s, összességében jó színvonalú munka, beterjesztése már igazán időszerű volt. Tömören és jól határozza meg a törvény célját. Kevésbé lehetünk elégedettek a műemlékvédelem és a településrendezés egybehangolását előíró rendelkezésekkel. (20.10) Véleményünk s zerint a gyakorlatilag alig hasznosítható rendelkezések elfogadásával csínján kellene bánnunk. Amikor a tervezet előírja, hogy a védett terület hagyományos arculatát fenn kell tartani, illetőleg a felszámolás bekövetkezését meg kell akadályozni, helyes cél t tűz ki. Aki viszont ismeri az építési szabályok hatóságok általi betartásának és főleg betartatásának szintjét, ismétlem, csak elnézően mosolyog a tervezet előírásain, illetve naivságán. Megvalósításuknak körülbelül csak annyi az esélye, mint az egykori szocialista alkotmányok emberjogi előírásainak. Nem helyeselhetjük, hogy a műemlékvédelem irányítása két miniszterhez is tartozik, és azt sem, hogy a fő feladatot a környezetvédelmi tárca kapja. Többekkel együtt ezt mi is a kultúra háttérbe szorulásaként é rtékeljük, és ez a legkevésbé sem jó ómen. S úgy hisszük, ez a megoldás nem visz közelebb Európához, minthogy az európai országok döntő többségében a műemlékvédelem kérdéskörében - ismételten is hangsúlyozom - a kulturális ügyek minisztériuma az illetékes. Kifejezetten nagy hiányossága a törvényjavaslatnak, hogy egyáltalán nem szabályozza a fellebbviteli eljárást - csak az első fokú eljárásról tud. Nincs szó továbbá a bírósági út lehetőségéről sem. Ez így, együtt, a mindennapok gyakorlatában előreláthatóan komoly jogbizonytalanságot fog majd eredményezni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy két nagyon rövid megjegyzést tegyek ahhoz, amit Kávássy képviselő úr mondott. Az egyik a 6. § harmadik részével kapcsolatos legteljesebb egyetértésem. Nyilván képtelen dolog lenne az, ha valaki, mondjuk, azt javasolná, hogy a Magyar Országos Levéltár egyébként a környezetet teljesen agyonnyomó neogótikus épületét valaki le akarná bontatni a törvény alapján. Márpedig a törvény ezt a lehetőséget egyébként tartalmazza. A másik, amivel vitatkoznom kell képviselő úrral, ez a temetőkkel kapcsolatos megjegyz ése. Úgy vélem, a temetőkkel kapcsolatos törvényi szabályozás a (2) a) és b) pontjában fogalmazódik meg igazában - és gondolom, ezzel képviselő úr is egyetért , hogy a kiemelkedő személyiségek sírjainak megőrzése és gondozása biztosítva legyen, és azok a műemléknek minősíthető síremlékek is biztosítva legyenek és eredeti helyükön fennmaradnak. Az eredeti helyükön való fennmaradást tekintem a legfontosabbnak, hiszen az utóbbi időben jó néhány olyan temetőfelszámolás történt - hogy egyébre ne hivatkozzam, sz egény Csokonait át kellett telepíteni Debrecenbe, mert a temetőt, ahol el volt temetve, felszámolták , amelyet ez a törvény szabályoz és jól szabályoz. Szerintem az a fontos, hogy az eredeti temetés helyén, az eredeti formában őrződjenek meg ezek az emlék ek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
