Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
67 Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Kávássy Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Csak két percben, ső t kevesebben reagálnék Orosz István barátom megjegyzésére. Természetesen annak, hogy az eltemetett ott maradjon, ahová eredetileg temették, ezzel én is egyetértek. A panteont az én szememben az teszi rokonszenvessé, hogy nagyjaink sírjai olyan elhanyagolt állapotban vannak - egyikmásik szemétdomb alatt nyugszik , hogy az teljesen méltatlan hozzájuk. Tehát ha az illető nem kívánta azt, hogy ő igenis adott helyen óhajtja magát eltemettetni, ha az illetőnek a sírját nem gondozza kellően a helyi önkormányzat vagy a helyi hatóság, akkor nekem az a véleményem, mégis szebb dolog lenne, ha egy nagy nemzeti panteonba vonnánk őket össze. Azt hiszem, ezzel Orosz képviselő úr is egyetért, tehát tulajdonképpen nincs vita közöttünk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltá n) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy több képviselőtársunk nem jelezte hozzászólási szándékát, az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására későbbi ülésünkön kerül sor. A csődeljárásról, a felszámolási elj árásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról s zóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/3407. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3407/1920. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban jelentkezett képviselő társamnak, nevezetesen Brúszel László képviselő úrnak, MSZP, adom meg a szót. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 19 91. évi IL. törvényt hatálybalépése, 1992. január 1je óta tizenhat esetben módosították, és az előttünk fekvő törvényjavaslat immáron tizenhetedik e sorban. Volt olyan év - 1993 , amikor hatszor, tavaly pedig három ízben módosította a Ház a csődtörvényt. Ilyen előzmények után nehezen értelmezhető az előterjesztés általános indokolásának azon kitétele, miszerint: "a Cstv. ... - azaz a csődtörvény - ... gyakori módosítása sértheti a piacgazdaság szereplőinek az alapvető gazdasági szabályozók stabilitásához fűződő érdekeit", illetve nehezen értelmezhető erre való hivatkozással egy újabb törvénymódosító javaslat előterjesztése. Még akkor sem érthető, ha az általános indokolásnál azt írja tovább: "Ezért csak azokon a pontokon került sor módosításra, amelyek ese tében ezt a törvény gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok feltétlen indokolják." Ilyenkor a jóhiszemű állampolgár s vele együtt a talán gyanakvóbb országgyűlési képviselő azt gondolja: na jó, ha már egy fontos törvényt tizenhetedszer kell mód osítani, mert az elmúlt évek gyakorlati alkalmazása során néhány tapasztalat összejött, nem lett volnae jobb egy új és a rendszerváltás óta eltelt évek gazdasági változásait is jobban figyelembe vevő törvényt alkotni.
