Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Bátorító kérdések az Oktat Kft. 3 millió forintos botránya tárgyában" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
576 Emlékezzék vissza az államtitkár úr, hogy ön is elismert ilyen dolgokat már korábban itt a parlament n yilvánossága előtt. Ezért további kérdéseim, hogy hajlandóe miniszter úr olyan lépéseket tenni végre, amelyek ezeket az anomáliákat megszüntethetik, és megvane politikai akarat a tárca vezetése részéről arra, hogy a sikerpropaganda hirdetése helyett végr e az oktatásügy tényleges feladatainak megoldásával foglalkozzék, hogy a költségvetésből biztosított összegek ne néhány ember gazdagodását, hanem a magyar oktatásügy fejlődését szolgálják. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Viszontválasz illeti államtitkár urat. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! A minisztériumnak mint minden államigazgatási szervnek, megvannak a maga el járási szabályai, ezeket az eljárási szabályokat be kell tartani. Természetesen meg lehet őket szegni, de mint a mellékelt ábra mutatja, nem lehet őket büntetlenül megszegni. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a vétkes köztisztviselők, legalábbis egy rész ük tudatosan, a megtévesztés szándékával kerülte meg ezeket az eljárási szabályokat. Erre az ellenőrzés, illetőleg a nyomozás fényt derített, ennek konzekvenciáit a minisztérium levonta. Báthory helyettes államtitkár urat politikai felelősség természetesen nem terhelheti, hiszen nem politikus. A vezetői felelősséget vállalta azzal, hogy a nyugdíjazási kérelmét miniszter úrnak benyújtotta. Miniszter úr az ismert tények birtokában úgy döntött, hogy Báthory helyettes államtitkár urat nem terheli olyan felelőss ég, amely indokolná azt, hogy a nyugdíjazási kérelmét elfogadja. Úgy gondolom, hogy a minisztérium ebben az ügyben az ön kérdésével ellentétben nem hallgatott. Az ellenzéknek tulajdonképpen éppen az fáj, hogy a minisztérium, hogy úgy mondjam, kiénekelte a szájából a sajtot akkor, amikor maga hozta nyilvánosságra vétkes köztisztviselőinek mulasztását, és mint utóbb kiderült, a hűtlen kezelés tényét. Köszönöm. (Zaj az ellenzéki oldalon. - Taps a kormánypárti oldalon.) Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Bátorító kérdések az Oktat Kft. 3 millió forintos botránya tárgyában" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Pokorni Zoltán úr, a Fidesz képviselője, kérdést kívá n feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek. Miniszter úr távollétében, ha képviselő úr elfogadja, az államtitkár válaszol. Jelezte Pokorni úr, hogy elfogadja. Megadom a szót Pokorni Zoltán úrnak. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Államtitkár úr, a kérdésem címéből is kiderül, hogy erről az Oktatbotrányról teszek fel én is önnek kérdést. A parlament, bár erre sok ékes ellenpélda van, azért végső soron mégiscsak a komoly beszéd helye. Beszéljünk komolyan, és ne félvállról kezeljük ezt a dolgot! Ez az Oktatb otrány, ez a 300 milliós botrány a magyar művelődési tárca legkomolyabb szégyenfoltja az elmúlt két esztendőben. Nem az fáj az ellenzéknek, ahogyan ön fogalmazott, hogy a kormány vagy a minisztérium fényt derített, hanem az fáj, hogy ez egyáltalán megtörté nhetett. Az fáj az ellenzéknek, és erre vonatkozik
