Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Zsigmond Attila (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Hány balkeze van a kormánynak? - Ismét a tb-törvénymódosítás szakszerűségéről" címmel - ZSIGMOND ATTILA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
567 tbtörvénymódosítás szakszerűségéről" címmel. Miniszter úr távollétében - amennyiben a képviselő úr elfogadja - az államtitkár úr válaszol. Képviselő úr jelezte, hogy elfogadja, ezért megadom a szót Zsigmond Attila úrnak. ZSIGMOND ATTILA (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Lehete és s zabade végrehajthatatlan jogszabálymódosítást előterjeszteni és elfogadtatni egy felelős kormánynak? A kérdés költőinek tűnik, de nem az, mert a szakértőnek hirdetett kormány szerint nemcsak lehet, de még szabad is. A társadalombiztosítási törvény idei k alandos módosítása óriási vihart kavart, de ne higgyék, hogy csak a terhek növekedése miatt. Szakmám és munkám során gyakran kerülök kapcsolatba alkotóművészekkel, különösen képző- és iparművészekkel. Nekik is február 10éig kellett volna nyilatkozniuk az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás januárra eső befizetéséről. (14.00) Szükséges űrlap nincs vagy nincs elég, annál több a mérges, tehetetlen ember. Az ügyintézők pedig nem tudnak válaszolni a feltett kérdé sekre, mert a január első napjától hatályos törvény magyarázatát a szakértői munkacsoport még csak most, február vége felé készíti el a lakosság részére. A felületes és hiányos tájékoztatások szerint az említett szerzők továbbra is mentesek a tbjárulék al ól. Ez azonban csak részben igaz, ugyanis nem mentesek az egészségügyi hozzájárulás alól, mert adóköteles jövedelmük után, de legalább a mindenkori minimálbér 11,5 százalékának megfelelő járulékot kötelesek fizetni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. Ez a rendelkezés a szellemi szabadfoglalkozású művészeknél megvalósíthatatlan, de legalább is havonta kellene újabb és újabb bevallást tenniük a szerint, hogy az adott hónapban mennyi szerzői díjuk folyt be. Első kérdésem: igaze a kósza hír, hogy a kormán y e ponton is módosításra készül, mert belátta, hogy eltúlzott, drága és végrehajthatatlan kötelezettséget sikerült elfogadtatnia? Második kérdésem: miért kell a rosszat még rosszabbal tetézni, vagyis szakszerűtlenséggel, érthetetlenséggel és végrehajthata tlansággal, a tájékoztatás elmaradásával borzolni az emberek amúgy is próbára tett idegeit? Az utolsót akár találós kérdésként is feltehetném: ajánlhatóe egy meg nem született módosítás követendő gyakorlatként az érintetteknek? Vagyis lehete még nem léte ző jogszabály szerint járulékot fizetni; és ha nem, akkor miért igen? Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnöknő! T isztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni: mindannyian tudjuk, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás tekintetében nagyon jelentős változásokat szavazott meg ez a Ház még tavaly novemberében. Ezek a változások a járulékfi zetés egész rendszerét gyökeresen átalakították, legalábbis a járulékfizetők széles köre számára. Azt az alapvető anomáliát próbálták kiiktatni, hogy korábban ebben az országban jellemzően a bérből és fizetésből élők fizették a járuléknak az óriási részét, több százezer ember nagyjából ki tudta vonni magát eme fizetési kötelezettség alól, miközben az ellátásokra azért természetesen ők is igényt tartottak. Egy ilyen nagy mértékű változás mellett sajnos - ezt el kell ismerni, ha úgy tetszik, önkritikusan is - előfordult, hogy bizonyos megoldások nem a legjobban sikerültek, vagy más megközelítésben: a gyakorlati alkalmazás azt mutatta, hogy bizonyos feszültségek kiderültek. Ezekre a feszültségekre kell most valamilyen módon reagálnunk. Részben úgy, hogy a valób an eléggé bonyolult - megjegyzem, nem most bonyolulttá vált, hanem már évtizedek óta eléggé bonyolult - szabályozást
