Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak

1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):

554 válságkezelés időszakában a rendészeti, valamint háborús körülmények között - a Magyar Honvédséggel együttműködve - a katonai v

édelmi feladatok végrehajtására. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mindezek alapján a FideszMagyar Polgári Párt a

törvényjavaslat fent említett szakaszainak pontosítása és kiegészítése után - módosító javaslatainkat

ezekre a területekre fogjuk beterjes

zteni - javasolja a tisztelt Országgyűlésnek a határőrizetről és a

Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmüket.

(Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szentkuti Károly képviselő úrnak,

SZDSZ, akit Kónya

Imre képviselő úr követ az MDNPből. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ)

: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tábornok Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Mécs

Imre képviselőtársam az SZDSZ általános és összefoglaló véleményé

t ismertette már önökkel a

határőrségről, illetve a határőrizetről szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Az én hozzászólásom egyrészt néhány lényeges kérdésre szeretne rávilágítani a

törvénytervezeten belül, másrészt pedig olyan észrevételeket, olyan pro

blémákat is felvetnék,

amelyek abból adódnak, hogy jómagam határ melletti térségben élek, ezért a határőrizeti szervekkel

való kapcsolatom nyilván más jellegű, mint azoké, akik az ország középsőbelső részében élnek. Azt hiszem, nem árt megismételni sokszo

r, hogy miért is fontos ennek a törvénynek a

megalkotása. Mint bizottsági előadó már utaltam rá, hogy Magyarországot földrajzi, geopolitikai

helyzete különösen érzékennyé teszi a határőrizettel, határvédelemmel kapcsolatos feladatokra,

hiszen egyrészt a ny

ugati országrészen európai uniós országgal vagyunk kapcsolatban, a keleti, déli

és északi országrészeinken pedig olyan demokratikus fejlődő országokkal vagyunk kapcsolatban,

ahol a határokon túl jelentős számú magyar él. Ez a földrajzi helyzet adottság, am

ellyel nyilván

harmonizálnia kell a határőrizetről és a határőrségről szóló törvénytervezetnek is. Hiszen egyrészt a

nyugateurópai határokon az európai uniós elvárásokhoz kell közelíteni, és azoknak kell megfelelni,

ami együtt jár azzal, hogy a keleti hat

árrészeken pedig a határőrizeti szervek szerepét erősíteni kell,

illetve másfajta szerepet kell a határőrizeti szerveknek a keleti országrészeken szánni. Ez a sajátosság és ez a helyzet nyilván abból adódik, hogy az európai uniós országok a schengeni

egyez

mény elfogadásával - amit Ausztria 1997 végén léptet életbe - nyilván olyan követelményeket

fogalmaznak meg Magyarország számára, amely követelményeket - ha az Európai Unióhoz akarunk

csatlakozni - figyelembe kell vennünk, ugyanakkor pedig Magyarországnak

van egy sajátos helyzete,

amit szintén figyelembe kell venni. A másik dolog, amit mindenképp szeretnék kiemelni, az az, hogy Magyarország nyitott ország.

Nyitott ország, amelyik azt az alapelvet követi, hogy élénk külkereskedelmet akar lefolytatni, és

szab

ad mozgási lehetőséget ad az állampolgárainak. Ebből a nyitottságból természetesen az

következik, hogy a határőrizeti feladatok egész jellege megváltozik. (12.10) Másfajta szerepvállalásra van szükség, ha azt akarjuk biztosítani, hogy az ország továbbra is nyitott legyen. Ugyanakkor pedig nyilván azt is akarjuk biztosítani, hogy azok, akik rossz szándékkal

jönnek Magyarországra, vagy akik nemkívánatos személyek, azokat pedig sikerüljön kiszűrni. A harmadik momentum, ami ehhez kapcsolódik, hogy a határőrizet

i feladatok nagyon szorosan összefüggnek az állampolgárok biztonságérzetével is, amiről ma nagyon sokat beszélünk, hisz az

állampolgárok azt szeretnék, ha szabadon mozoghatnának külföldre, de ugyanakkor a

biztonságérzetük, a közbiztonságérzetük pedig nagyo

n fontos. Állampolgári szempontból nézve - és

azt gondolom, hogy ilyen szempontból is érdemes nézni a törvényt - ezek a kérdések a

legfontosabbak. Nos, most nagyon sok jogszabályban, törvényben megfogalmazott feladat helyett