Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
55 Valóban, korábban is be le hetett volna terjeszteni, hiszen az első magyar műemlékvédelmi törvény óta 116 év telt el, s a helyzet megérett a műemlékvédelem részletes törvényi szabályozására. Annál is inkább, mert a közbeeső időszakban néhány törvény, de többnyire csak alacsonyabb jo gszabályok születtek, amelyek éppen az 1881ben helyesen kitűzött célok megvalósítását nem segítették elő. Magyarország sok pusztulást megélt földje műemlékekben nem olyan gazdag, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő, háborúktól, töröktől, tatártól kevésbé feny egetett országoké. Éppen ezért kell fokozottabb gonddal óvni azt, ami megmaradt, a római kor emlékeitől kezdve a legutóbbi évtizedek építészeti emlékeiig, a katedrálisoktól a sajátos népi építészet maradványaiig. Ha abból a szempontból tesszük mérlegre a t örvényjavaslatot, hogy kellő biztosítékot jelente a megmaradt emlékek megőrzéséhez, elégedettek lehetünk. Lesz törvényes biztosítéka annak, hogy a már ismert műemlékek vagy az építkezések közben feltárt leletek ne kerülhessenek ebek harmincadjára. Nem min iszteri rendelet, hanem Országgyűlés által alkotott törvény fogja védeni múltunk felbecsülhetetlen értékeit. Csak reménykedni tudunk abban, hogy ebben az országban soha többé nem fordulhat elő az, ami a mi generációnk idején előfordult itt, a fővárosban, h ogy miniszteri utasításra robbantottak fel egy római kori emléket. A törvényjavaslat előnyei között kell megemlítenünk, hogy törekszik a műemlékvédelem komplexitására, miként erre Szentkuti Károly képviselőtársam már utalt, ezt a komplexitást igyekszik meg valósítani, a műemlékeket környezetével együtt - műemléki terület, műemléki környezet, műemléki jelentőségű terület, történeti kert - kívánja oltalmazni, s ezáltal a műemlékeket a legszélesebben értelmezi. Az értelmező rendelkezések precíz felsorolásokat t artalmaznak, bár számomra rokonszenves és kellően átfogó az 1881. évi XXXIX. törvény is, amely azt mondja ki, hogy: "Műemlék elnevezés alatt értetik a földben vagy a föld színén lévő minden olyan építmény és tartozéka, mely művészeti emlék becsével bír." ( 19.10) Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a tervezet az Országgyűlés szerepét a műemlékvédelemben nem szűkíti le az egyszeri törvényalkotói aktusra, mert azt mondja ki, hogy az Országgyűlés határozza meg a műemlékvédelem alapvető szabá lyait, a kincstári tulajdonban maradó műemlékek körét és a műemlékvédelem éves költségvetési támogatását. Ez utóbbiról a tervezet azt is kimondja, hogy a költségvetési törvényben külön soron kell szerepelnie a műemlékvédelemre szánt költségvetési összegnek . Azt is helyeselhetjük, hogy a törvényjavaslat mellékletében szerepelnek az állam tulajdonából ki nem adható műemlékek. Még az is nyilvánvaló, hogy ez a lista akár évente is változhat, s a kormány javaslatot tehet a költségvetési törvény tárgyalása kapcsá n a lista felülvizsgálatára, illetve módosítására. Ha a felülvizsgálat és a módosítás nem jelentene mást, mint az újabb feltárt leletek listára kerülését, nem is lenne semmi baj. Az emberben azonban motoszkál a félelem: a fenti szöveg annak lehetőségét is tartalmazza, hogy a jelen törvényen kívül egyszerű költségvetési aktusként kiemelkedő történeti értékű emlékeink is lekerülhetnek a listáról, egyszerűen azzal a pénzügyi indoklással, hogy fenntartásukra és működtetésükre a kincstárnak és a költségvetésnek nincs pénze. Szeretném, ha a törvény szövegébe bekerülne egy olyan mondat, amely ezt a lehetőséget egyértelműen elutasítja. A törvényjavaslaton látszik a szakértők több éves alapos munkája. Úgy tűnik, hogy a korábbi évek tervezetéhez képest a jelen szöveg éppen a szakértői vélemények figyelembevételével rövidebb és precízebb lett. Ennek ellenére maradt benne néhány homályos és félreérthető pont is, amit módosító indítványokkal korrigálni lehet. Miután magam is kívánok néhány módosító indítványt előterjeszte ni, ezek részletezésére nem most, hanem a részletes vitában kívánok sort keríteni. Úgy vélem, ellentmondás van a tervezet 14. és 25. §a között. A 14. nagyon helyesen azt mondja ki, hogy "...egyes kiemelkedő történeti és kulturális értékű műemlékek és műem lékegyüttesek az állam kizárólagos tulajdonát képezik. Ezek felsorolását e törvény melléklete tartalmazza. Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékek és műemlékegyüttesek a kincstári vagyon körébe
