Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
534 További azo nnali kérdést nyújtott be Tóth Károly, MSZP; Hankó Faragó Miklós, SZDSZ; Varga László, KDNP; Demeter Ervin, MDF; Jeszenszky Géza, MDNP és Aszódi Ilona Katalin, MSZP. A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/35 70. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3570/13. számokon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. (10.20) KUNCZE GÁBOR belü gyminiszter, a napirendi pont előadója : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a törvényjavaslat fekszik önök előtt, amely része annak a jogalkotási folyamatnak, amelynek végén teljes körűvé válik a fegyveres erőkre, rendvédelmi szervekre vonatkozó jogi sz abályozás. A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat célja felváltani az 1974ben e tárgyban keletkezett, a határőrség szervezetére, a határrendre vonatkozó még hatályos, azonban az alkotmányos előírásoknak, a jogalkotás sal szemben támasztott követelményeknek már meg nem felelő jogszabályokat. Az Országgyűlésnek a jelen levő képviselők kétharmad arányú szavazatával kell megalkotni azt a törvényt, amely minden szempontból előremutató, és a nemzetközi megítélésre is figyele mmel megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyek az államhatárral, annak őrzésével, védelmével kapcsolatos állami tevékenységet határozzák meg, egyben rendelkeznek az ennek végrehajtására létrehozott fegyveres szervezet működésének részletes szabályairól. Ti sztelt Képviselőtársaim! Az állami szuverenitás szempontjából az önálló államiság feltétele a terület, amelynek határai az államhatárok. A szuverén államokat ezek a természetes, mesterséges, de mindenképpen nemzetközi szerződésekben meghatározott határok k ötik össze, illetőleg választják el egymástól. A szárazföldi határ a szomszédainkkal, a légi a világ népeivel köti össze Magyarországot. Valamennyi jogállamban alkotmányos alaptétel az államhatárok sérthetetlenségének biztosítása. Az ezzel kapcsolatos álla mi feladatokat és az őrizetére és védelmére rendelt szervezeteket törvényekben rögzítik. A határőrizet őrködés és védekezés a határ sérthetetlenségének nemzetközi jogi kötelezettségét megszegő jogszerűtlen cselekményekkel szemben, ezen belül az idegen hata lom fegyveres támadásával szemben és az ilyen cselekménynek nem minősülő, az úgynevezett irreguláris vagy paramilitáris csapatok váratlan betöréseivel szemben. E védelemre katonai erőket kell biztosítani. Alkotmányunk és a honvédelemről szóló törvény szeri nt ez a honvédség és a határőrség feladata. A határőrizetnek a jogszerűtlen magatartásokkal szembeni védekezés alapjául meg kell határozni a jogszerű magatartásokhoz szükséges jogi és materiális feltételeket. Ezeket biztosítja a határforgalom és a határren d. Az államhatár jogszerű átlépésének törvényi feltételeit az idegenrendészeti törvény tartalmazza. Ezen belül szabályozza a határőrségnek az alkotmányban meghatározott feladataihoz illeszkedő rendészeti hatásköreit és jogköreit. A határőrség idegenrendész eti ügyekben hatósági intézkedésre jogosult. Mint valamennyi rendészeti tevékenység, a határrendészet is feltételezi a jogellenes magatartásokkal szembeni fellépéshez szükséges, a jogállami működés és a nemzetközi jog szabályainak betartásával alkalmazott kényszerítő eszközök, az emberi jogokat esetenként korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségét.
