Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
520 A FideszMagyar Polgári Párt részéről Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úrnak adok szót, "A vállalkozások működését nehezítő jogszabályok módosításairól" címmel. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A napirend előtti hoz zászólásom témája tegnap már szintén elhangzott itt a Parlament falai között, ez pedig a kistermelőket érintő adó- és tbjogszabályok módosítására vonatkozik. Úgy tűnik, a kormánynak nem igazán van szerencséje az adójogszabályok változtatásával, hiszen eml ékezhetünk rá, hogy tavaly az szjamódosítás után állt elő egy lehetetlen helyzet. Ezt a kormány akkor egy bocsánatkéréssel és törvénymódosítással orvosolta. Most úgy tűnik, hogy a törvénymódosítás már készül, a bocsánatkérés azonban még nem hangzott el. A zért merem újra felhozni napirend előtt ezt a témát, mert reggel éppen államtitkár urat láthattam a televízió műsorában, ahol nagyon becsületes és korrekt módon próbálta megmagyarázni a kormány álláspontját, és próbálta megvédeni a minisztert is, hiszen az t mondta, hogy a miniszter úr már szerdán megpróbálta felvenni a kapcsolatot a termelőkkel. Én még arra emlékszem, hogy a miniszter úr vasárnap még arról beszélt, hogy csak érdekképviselettel hajlandó tárgyalni, ezekkel a termelőkkel, gazdákkal nem. Mindeg y, ez részletkérdés. Azt hiszem, majd az idő dönti el, hogy kivel kell a minisztériumnak, a kormánynak igazából tárgyalnia. Ennek a vitának egy részére szeretnék bővebben kitérni. Többször elhangzott - úgy tudom, miniszter úrtól is, öntől is, államtitkár ú r , hogy ezeknek a tb- és adójogszabályoknak a módosítása igazából nem jelent érdemi többletterhet a gazdák számára. Ezt a kijelentést részben kormányzati oldalról is cáfolták, hiszen Vámosi Nagy Szabolcs, az adójogszabályok módosításának előkészítője úgy nyilatkozott a tvhíradóban, hogy az a gazdák pechje, szerencsétlensége, hogy a tbmódosítás pont akkor találta meg őket, amikor az adóváltozás. Tehát itt egy olyan többletteher alakult ki, ami miatt a felháborodás, átvitt értelemben, de jogos. Tényekkel szeretném cáfolni azt, hogy ez a tehernövekedés nem történt meg. Kezemben van a Magyar Agrárkamarának egy összeállított jelentése, amely különböző jövedelemszinteknél és különböző termelési módoknál vizsgálja meg azt, hogy következette be igazából tehernö vekedés vagy sem. Az ő jelentésük azt fogalmazza meg, hogy ha 170 ezer mezőgazdasági munkavállalót veszünk figyelembe, akkor a többlet társadalombiztosítási teher körülbelül 750 millió forint. Miből tevődik össze ez a teher? Nézzünk erre néhány példát! Az egyik a szociális rászorultság kérdése. Az agrárkamara anyaga kiszámolja azt, hogy a szociálisan rászorult magánszemély az, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a legkisebb nyugdíj összegét, azaz a 11 500 forintot sem haladja meg. Ebbe a lakásfen ntartási költségek nem számítanak bele. Tételezzük fel, hogy egy átlagos vidéki családban az éves lakásrezsi költsége 70 ezer forint. Ez körülbelül az átlagot jelenti. Ekkor egy mezőgazdaságból élő kétgyermekes családnak ahhoz, hogy ne tartozzon a szociáli san rászorult körbe, legalább az alábbi éves bevételt kellene elérnie - s itt következik egy számítás : a négy főre eső minimális éves jövedelem 552 ezer forint, a lakásfenntartás éves költsége 70 ezer forint, tehát a szükséges jövedelem 622 ezer forint. Ehhez a család kap családi pótlékot a két gyermek után, hiszen a jövedelmük nem éri el a 19 500 forintos határt, ez 78 ezer forint egy évben. Tehát a mezőgazdaságban elvárt éves jövedelem szintje 544 ezer forint. Tisztelt képviselőtársaim, körülbelül 4 mil lió forint vegyes árbevétel esetén érhető el ez a jövedelem! Nézzünk egy másik példát! Az anyag kiszámolja azt, hogy a '96os kistermelői árbevételhatár 2 millió forint szintjén milyen változás történik. Nem olvasom végig a számítási módot, azt nálam bárki megtekintheti. A végeredmény azt jelenti, hogy 1997ben 280 ezer forintos éves jövedelmet figyelembe véve a többletjárulékfizetési kötelezettség több, mint a termelő kéthavi jövedelme.
