Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP):
497 bányászati jog, a koncesszió átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alka lmazásával, kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható." E mondatok sokféleképpen érthetők; szándékaiba bele nem menve most csak az mondható, hogy a javaslati pontokkal a Független Kisgazdapárt nem érthet egyet. A kérdésnek van egy bizottság unkat érintő környezetvédelmi vonatkozása is. Nevezetesen: a környezetvédelem egy ellenőrzőpontot, egy lényegi ellenőrzőpontot elveszít e gondolat, e szándék elfogadása esetén. Néhány vonatkozásban az új javaslat nem ad tényleges megoldást, de nem szövegte chnikai, hanem elvi okokból, illetve részben a törvények ágazati jellegéből fakadóan. Tipikusan ilyenek az úgynevezett vízi munkákra vonatkozó passzusok. Ez csak a vízügyi törvény egyidejű módosítása esetén lenne elképzelhető. Eredményessége akkor is kétsé ges. Néhány kérdést a módosító javaslat nem érint, pedig a bányatörvény hajdani szövegezésekor vita tárgya volt, és mára sem tisztult az le. Ez pedig a nyersanyagelőkutatás kérdése. A még nem közvetlen bányanyitásra, csupán a perspektívák fölmérésére irán yuló kutatás leválasztása a konkrét bányászati tevékenységről, minden bizonnyal lényegesen növelné több hazai geológiai erőforrás iránti érdeklődést. Nevezetesen azzal, hogy a hazai kutatók nem egyszer több évtizedes tapasztalatai és tudása hasznosulhatna. Az előkutatást, illetve annak egy részét ugyanis lényegesen kisebb befektetéssel, illetve kockázattal le lehetne folytatni. Több ponton a javaslatok szövege további javításra szorul. A bányajáradékra vonatkozó szövegrész különbséget tesz a hatósági engedé ly, illetve koncesszió alapján működők között. 2. Bányajáradékból képzett alapok fölhasználása kapcsán el kívánom mondani, hogy az önkormányzatoknak szánt 5 százalékos gondolata aggályos, ugyanis az önkormányzatok szakhatóságként részt vesznek a döntésben. Nem tisztázza a javaslat, mi van akkor, ha több önkormányzat érdekelt, mivel a bányászat, illetve kutatás több önkormányzat területére kiterjed - az esetek jó részében pedig ilyen. Messzemenően egyetértünk a kutatási alap képzésének gondolatával, de nem l eszűkítve a nyersanyagkutatásra, hanem egy tágabb értelmű Földtani Kutatási Alapra gondolunk, amelyből a - pénzügyi okokból - meglehetősen elhanyagolt - földtani alapokon nyugvó - környezetvédelmi kutatásokra lehetne erőket fordítani. Nem értünk egyet azo n javaslattal, miszerint jelenleg is működő bányák táji rendezésre... (Sic!) központi alapból pénzt kapjanak. Teljesen kidolgozatlan a törvényben az üzleti titok fogalomköre; nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet ellentétes a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogával. Nem rendezi a legsúlyosabb problémát, a felszíni ingatlantulajdon kérdését, ami jelenleg is mozgásban van. Ezek után kijelenthetem: ha a törvénybe bekerülnek olyan részek is, amelyeknek hiányát érzi a Független Kisgazdapárt, úgy azt tám ogatni tudjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki még felszólalni. Megadom a szót Hoffmann Attila képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP) : Kö szönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végéhez közeledik a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítására benyújtott T/3110. számú törvényjavaslat általános vitája. Mint ismeretes, e törvényjavaslat a bányászatról szóló tör vény jelentős részét módosítani kívánja. A környezetvédelmi bizottságban a tagok közül néhányan kifogásolták azt, hogy a módosítás benyújtása előtt jó lett volna a környezetre gyakorolt hatást bemutató vizsgálati elemzés, és talán szerencsés lett volna az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének beszerzése is.
