Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
495 gyakorlati problémára kínál megoldást, és úgy gondoljuk, hogy csak javítani fogja a jelenleg érvényben lévő gázszolgáltatásról szóló törvényt. Köszönöm szépen, tisztelt képviselőtársaim, hogy volt türelmük meghallgatni ezen késői órában. (Sz órványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a részletes vitára bocsátásra holnap délután kerül sor. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Soron következik a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosí tásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Schalkhammer Antal, Miklós László, Botka László és Szalay Gábor képviselőtársaink önálló indítványát T/3110. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/3110/1. számon kapták kéz hez képviselőtársaim. Írásban előre jelentkezett Izsó Mihály független kisgazdapárti képviselő úr, akinek megadom a szót. IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az 1993. április 20án elfogadott bányászatról szóló törvény módosítása céljából 3110. számon egyéni képviselői javaslatot nyújtott be Szalay Gábor, Schalkhammer Antal, Miklós László és Botka László képviselőtársam. A bányatörvény 1993. évi elfogadása óta eltelt közel négy esztendő elegendő idő, hogy a törvény hatás át, működését áttekinthessük és a szükséges módosításokat a jogalkotó megtegye. Elöljáróban jelzem, hogy a Független Kisgazdapárt a bányatörvény módosítását szükségesnek és időszerűnek tartja. A módosító javaslatról elmondható, hogy többnyire javítana a bá nyatörvény kissé zaklatott stílusán, szövegi egyenetlenségén. Azonban el kell mondanom azt is, hogy a javaslattevők, akik önszorgalomból magukra vállalták a módosító javaslat összeállításának nehéz munkáját, nagy munkát végeztek ugyan, de számos vonatkozás ban javaslataik egyoldalúak. Valljuk be, számos vonatkozásban hiányos a javaslattervezetük. Egy ilyen nagy jelentőségű, a környezetre gyakorolt hatása szempontjából pedig meghatározó szerepű törvény módosítását igen körültekintő munka kell hogy megelőzze. "A bányajog megértéséhez nem okvetlenül szükséges ugyan a bányászati szakértelem és tudás - minő a geológia, a geodésia, az ásványtan, a kőzettan , de ezek ismerete mindenesetre nagyon elősegíti és megkönnyíti a bányajog rendelkezéseinek megértését, miért az alapos bányajogásznak ezek feltétlenül elkelnek" - kezdi dr. Katona Mór: A magyar bányajog vázlata című, 1903ban, Pozsonyban megjelent, ma is figyelemre méltó művében. Majd így folytatja: "Hazánk területén már a honfoglalás előtt létezett bányaművelés , úgy a rómaiak, mint más népek, kivált a szlávok részéről". Tudjuk, hogy századokon át jártak hozzánk Európa szerencsésebb népeinek fiai a korszerű bányászat vagy annak mondott elemeinek elsajátítása céljából. A korai századainkban a nemesércbányászatnak, a múlt századtól a kőszénbányászatnak, e század harmincas éveitől a bauxitbányászatnak, az ötvenes évektől pedig az uránércbányászatnak volt megfelelő tekintélye. Jelentős szerepe volt a szénhidrogéntermelésnek is. Ma európai méretekkel is jelentős kavic sbányászatunkat és speciális, úgynevezett vegyesásványbányászatunkat kell kiemelni. Ez utóbbit azért is, mert környezetvédelmi szempontból fontosak a termékeik.
