Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
494 kapacitás erejéig . Ez egy jó módosításnak tűnik, és azt hiszem, előterjesztőként ezt az elképzelést majd támogatni tudjuk, akár a mi általunk előterjesztett eredeti megoldás helyett is. Mi a mi törvénymódosítási indítványunkban nem korlátoztuk a gázértékesítő részesedéssze rzési lehetőségét a gázszolgáltatókban. Ugyanakkor elfogadjuk azt a nézetet, hogy bizonyos mértékig szükséges lenne ennek a korlátozása, nem a tiltása. A tiltást nem fogadnánk el, de azt, hogy bizonyos mértékig korlátozásra kerüljön, azt el tudjuk fogadni. Tudomásunk van arról, hogy megjelent már képviselői módosító indítvány, amely tulajdonképpen egy monopóliumellenes javaslatnak is mondható, ami a gázértékesítő gázszolgáltatóban megszerezhető tulajdonát 10 százalék erejéig kívánja korlátozni, vagy amenny iben az adott gázszolgáltató az országos fogyasztás 4 százalékánál kevesebbet forgalmaz, abban az esetben korlátlanná tenné a gázértékesítő részesedésszerzési lehetőségét. Alá szeretném húzni képviselőtársaim még egyszer, amivel kezdtem, hogy ezek a monopo ljogosítványok nem örökre szólóan lennének, de most, jelenlegi helyzetünkben sokan úgy gondoljuk a patkó minden felén, hogy nemzeti érdekeink azt diktálják, hogy a gázértékesítői monopóliumot konszolidáljuk, megerősítsük. A benyújtott törvénymódosítás azo nban természetesen nemcsak a gázértékesítő pozíciójának erősítéséről szól, távolról sem csak erről, hanem más lényeges kérdéseket is kezel. Én ebből kettőt emelnék még ki. Az egyik az, hogy eddig az érvényes gáztörvény alapján az egyes önkormányzatok anélk ül indíthattak gázvezetéképítési beruházást, hogy előzetesen a Magyar Energia Hivatal kijelölte volna a gázszolgáltatót. Így azután bekövetkezhetett az a helyzet, hogy mire kiépült a gázvezeték, és az önkormányzat a lakosság részére a fűtést biztosítani s zerette volna, nem sikerült gázszolgáltatót találni, aki ebbe a gázvezetékbe a gázszolgáltatást megindította és biztosította volna. (19.30) Ez igen kiszolgáltatott helyzetbe hozta az önkormányzatokat, hiszen nyilvánvaló, hogy a lakosok türelmetlenül várták a gázszolgáltatás megindítását. Ezért sok esetben igen előnytelen feltételeket kellett elfogadniuk az önkormányzatoknak. Ezt a helyzetet szüntetné meg az a módosítás, amelyik arról szól, hogy a Magyar Energia Hivatal előzetes engedélye nélkül ne indulhass on beruházás. Ezt a Magyar Energia Hivatal csak akkor engedélyezi - az első kapavágásra csak akkor nyílik lehetőség , ha a létesítés előtt az önkormányzat, a tulajdonos és a megversenyeztetett - és még jó időben kiválasztott - gázszolgáltató vagy éppen az a cég, amely a munkák koordinálását végzi, egymással megegyezik, és a megegyezést a Magyar Energia Hivatal részére előzetesen benyújtja. Így ebben a helyzetben a Magyar Energia Hivatal megadja a létesítési engedélyt, amiről eddig egyedül a Magyar Bányásza ti Hivatal döntött, és adott meg. Így biztosítható egy bizonyos versenyhelyzet kialakulása, hisz az önkormányzatok abban a helyzetben tudják egymással versenyeztetni a gázszolgáltatókat, amikor még nem kell futniuk a pénzük után, amikor még nincsenek kénys zerhelyzetben, tehát mielőtt a beruházás megindul. A másik lényeges elem - illetve most már harmadik lényeges elem - a gázszolgáltatásról szóló törvénymódosító indítványunkban szintén egy anomáliát kíván kiküszöbölni. Eddig ugyanis sok problémát okozott, h ogy a gyakorlatban a megépített gázvezetéket nem lehetett üzembe helyezni mindaddig, amíg az engedélyes és a károsult nem tudott egymással megegyezni a kártalanítás mértékét illetően, tehát abban az esetben, amikor bizonyos kisajátításokra kellett hogy sor kerüljön a gázvezeték megépítése miatt. Ilyenből nyilvánvaló viták akadnak; nem minden esetben sikerült megegyezni az engedélyesnek és a károsult tulajdonosnak. Megegyezés híján bírósághoz fordultak - jól tudjuk, hogy Magyarországon milyen hosszadalmas a bírósági procedúra. Az üzembe helyezést viszont nem lehetett megtörténtté tenni mindaddig, amíg a bírósági procedúrák le nem zárultak. Úgy gondoljuk, hogy az üzemeltetési jogot el kell választani attól a polgári peres eljárástól, amely a tűrésre kötelezett ingatlantulajdonos és a szolgáltató között folyik. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen szituációt a Ptk. megfelelő paragrafusai szerint kell bírósági úton rendezni, és ettől teljesen függetlenül adható meg a gázvezeték üzembe helyezésére szóló engedély. Ez egy n agyon lényeges
