Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
50 A megközelítési módok közül talán a harmadik kérdés, amiről mindenképpen szólni kell, hogy a műemlékvédelem ügye elsősorban építészeti ügy, avagy kulturális ügy, hiszen ezek a kérdések gyakran fölmerülnek. 1956tól inkább építészeti ügy, előtte a kultusztárcához tartozó kérdés volt. Én azt gondolom, hogy ezekben a megközelítési módokban a lényeg az, hogy mindegyik elemnek érvén yesülnie kell a műemléki törvény megalkotásakor, ugyanakkor bizonyos dominanciákat természetesen hangsúlyozni kell. A jelenleg beterjesztett törvényjavaslat elég hosszú idő alatt érett meg, hiszen már vagy öt éve tart a műemlékvédelmi törvé ny megalkotása. Talán azt is mondhatnám, hogy volt egy időszak, amikor túlérett állapotba is került a műemlékvédelmi törvénytervezet előkészítése. A jelenlegi szöveganyag, ami nálunk van, egy 1995ös változatnak egy egyszerűsített, pontosított, szűkített f ormája. Talán ebből is következik az, hogy úgy látjuk, hogy logikájában, tartalmában és néha jogi megfogalmazásában bizonyos bicsaklások és törések vannak a műemlékvédelmi törvénytervezetben. Az a dolgunk nekünk, hogy megpróbáljuk ezeket kiküszöbölni, megp róbáljuk ezeket javítani, és azt gondolom, ezek nem pártokhoz kötődő ügyek, hanem az egész parlament számára fontos az, hogy egy használható műemlékvédelmi törvényt hozzunk létre. A törvénytervezettel kapcsolatosan azokról a problémákról szeretnék most bes zélni, amelyek úgy gondolom, hogy megkerülhetetlenek és mindenképpen rendezni kell. Az első kérdés talán viszonylag egyszerűen kezelhető, hogy az épített környezetről szóló törvény és a műemlékvédelemről szóló törvény szinkronját pontosabban meg kell terem teni. Tehát érdemes, azt gondolom, még mindannyiunknak átnézni, hogy ezeknek a törvényeknek a hatályba léptetése jól és sikeresen történjék meg, hiszen a műemlékvédelem egy szigorúbb, zártabb szabályozás az épített környezet védelmén belül, és adott esetbe n egy bizonyos hatályba léptetési csúszás problémát okozhat. De úgy gondolom, hogy ez a kérdéskör elvégezhető. A másik, amiről mindenképpen hangsúlyosan beszélni kell, hogy a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat nem rendezi a hatósági jogköröket. A beter jesztett törvényjavaslat alapján az elsőfokú hatósági jogkör a műemlékvédelem szempontjából a Műemlékvédelmi Hivatalnál marad, ugyanakkor nem kerül megfogalmazásra a másodfok. Én azt gondolom, hogy ezt a kérdéskört módosító javaslatokkal rendezni kell. Itt többféle elképzelés is felmerült. Mi elsősorban azt az elképzelést támogatnánk, ha a műemlékvédelemmel kapcsolatosan is a hatáskörök telepítése az épített környezetben megfogalmazott hatáskörökhöz igazodnék, ami azt jelentené, hogy az elsőfokú hatáskörök az elsőfokú építésügyi hatóságokhoz kerülnének, tehát az önkormányzatokhoz, a másodfok egy másik szintre kellene hogy kerüljön, például a közigazgatási hivatalokhoz, és a műemlékvédelmi szervezetek szakhatóságként vennének részt ezekben a döntésekben. Ez, azt gondolom, hogy egy konform és indokolható hatóságijogkörrendezés, de természetesen ettől eltérőt is lehet módosító javaslatként beterjeszteni. Azt semmiképpen sem tartanánk szerencsésnek, hogy az első, másodfok a műemléki hatóságon belül maradjon, il letve azt sem tartanánk szerencsésnek, hogy a másodfok a miniszterhez kerüljön. Tehát ennek a kérdésnek a rendezését szükségesnek tartom. A következő problémakör a pénzügyi támogatási rendszer problémaköre. A beterjesztett törvényjavaslat ilyen értelemben egyrészt pozitív, hisz a Környezetvédelmi Alapon belül kíván elkülöníteni egy Műemlékvédelmi Alapot, amelynek megteremti a bevételi forrásait is, amelyek talán bővíthetők, és ezekből végül is egy alap rendszerén keresztül juttatja vissza a támogatást a műe mlékvédelmi műemléképületekre. Ugyanakkor megfogalmazódik a pénzügyi finanszírozási témakörben, hogy "egyéb pénzügyi eszközök", és aztán nincs mögé írva semmi. Most én erről szeretnék azért egy kicsit beszélni, hiszen alapvetően fontosnak tartjuk a műemlék védelem ügyében, hogy olyan ösztönző rendszerek épüljenek bele a műemlékvédelmi törvénybe, amelyek az épületek tulajdonosait, használóit ösztönzik arra különböző eszközökkel, hogy a műemléképületeket kezeljék, gondozzák, fenntartsák. Hiszen megfogalmazódik - nagyon helyesen - a törvénytervezetben, hogy a tulajdonosnak és a használónak
