Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
4846 "Bevásárlócentrumok kontra kisvállalkozások", azaz elsősorban gazdaságpolitikai problémaként címkézték azt a kérdést, amely segítségével aztán konkrétan és szinte kizárólag a budaörsi építkezésre vonatkozó további hozzászó lások hangzottak el. Visszatérve tehát a jelenlegi, immár negyedik tételhez, a budaörsi bevásárlócentrum kapcsán ismét azt tapasztalhattuk, hogy megszólaló ellenzéki képviselőtársaim a fülbemászó retorika kedvéért a zavaró tényeket többször mellőzték, eset leg megváltoztatták, vagy olyan álságos módon csoportosították, hogy a valós helyzettel ellentétes következtetésre vezették közvetve vagy közvetlenül a hallgatóságot. Engedjék meg, kedves képviselőtársaim, hogy az igazságot is szem előtt tartók kedvéért rö viden ismertessem önökkel, miről is van szó. Budaörsön bevásárlócentrum építésére kért, és kapott engedélyt egy cég. Az építkezéssel a város lakói - két független közvéleménykutató cég felmérése szerint - egyetértettek, sőt példamutató összhang alakult ki az egyes pártok és a helyi - itt hangsúlyoznám: helyi - civil testületek között. A város a kiválasztott területre hosszú évek óta bevásárlóközpontot tervezett építeni. Erről tanúskodik az általános rendezési terv és a részletes rendezési terv is. Az építé si telek közvetlen szomszédai, illetve a nem éppen budaörsi illetőségű Levegő Munkacsoport, ha úgy tetszik, a helyi civil testületek ellenében kifogást emeltek az építési engedéllyel szemben. A beruházó részére 1996 júliusában kiadott építési engedélyt a P est Megyei Közigazgatási Hivatal 1996. szeptember 5ei határozatával megsemmisítette, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Ennek indoka a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet szakhatósági állásfoglalásának hiánya volt, ugyanis ekkor még a felüljáró és az autópályacsomópont tervei nem voltak véglegesek. Az új eljárásban kiadott új építési engedély ellen benyújtott fellebbezéseket a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal december 4i határozatával elutasította. Ezzel az engedély jogerőssé vált, és a hivatal a h atározat azonnali végrehajtását rendelte el, kimondva, hogy a fellebbezések tévedésen alapulnak, az engedélyhez szükséges összes szakhatósági nyilatkozat rendelkezésre áll, az eljárás a tartalmi és formai szabályoknak megfelel. Az ezen határozat ellen indí tott bírósági eljárásban a Budakörnyéki Bíróság az azonnali végrehajthatóságot - de csak az azonnali végrehajthatóságot - felfüggesztette. Ezt a fellebbviteli bíróság helybenhagyta, így a végzés jogerős. Ezért a beruházó jelenleg jogszerűen nem építkezhet. A bírósági eljárás közben tovább folyt az építési engedély tárgyában, amelyet a bíróság 1997. április 18i ítéletében hatályon kívül helyezett. Ezt a bírósági eljárást a felperesek az engedély környezetvédelmi, infrastrukturális, vagyonjogi és telekalakít ási körülményei ellen kezdeményezték. Mivel a szakhatóságok nyilatkozatai a környezetvédelmi és az infrastrukturális kérdésekben pozitívak voltak, ezekkel a bíróság nem foglalkozott, és az ítélet indoklásában csak a telekalakítással kapcsolatos kérdések sz erepeltek. A dolog érdekessége az, hogy a telekegyesítési határozat nem érinti a felperesek jogait vagy kötelességeit, tehát a keresetnek egyes vélemények szerint e tekintetben hiányzik a jogalapja. A bírósági eljárásban tehát ez ideig egy jogerős végzés é s egy elsőfokú ítélet született, amelyek érdemüket tekintve az építkezés felfüggesztését rendelték el, helybenhagyva a közvetlenül nem érintett Levegő Munkacsoport keresetét. A végzés és az elsőfokú ítélet ellen a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal azok meg alapozatlanságára hivatkozva fellebbezést nyújtott be. Az ügy másodfokú elbírálása még nem történt meg. Mindezek alapján a témában felszólaló képviselőtársaim bizonyíthatóan az alábbiakban tájékoztatták félre a jelenlévőket. Selmeczi Gabriella képviselő as szony szerint az ítélet indokló része anyagi és eljárási normák sorozatos, súlyos megsértését állapítja meg a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és a Budaörsi Hivatal terhére. Ez egyszerűen nem igaz! Az indoklás valóban hosszan idézi a felperesek ilyen érte lmű beadványát, de az abban foglaltak valóságával kapcsolatban nem nyilatkozik. A telekalakítási eljárás körülményeiről pedig annyit állapít meg, hogy nem állapítható meg, mindez tulajdonképpen hogyan is történt. Az ítélet végén a bíróság arra hivatkozik, hogy az
