Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4830 nem fektet be ide, az teljesen nyilvánvaló. Ez is gazdaságpolitikai döntés vagy választás kérdése. Úgyhogy úgy gondolom, az a kérdés, hogy a nyugdíjpénztárak hová fektetnek be, ide fektetnek be vagy pedig máshová, indifferens a nyugdíj rendszer tekintetében. Attól, hogy megvan az a kockázat vagy lehetőség, hogy a nyugdíjpénztárak külföldre viszik a pénzüket, attól még jó lehet a nyugdíjrendszer, és természetesen rossz is lehet a nyugdíjreform. A negyedik kérdés, amellyel foglalkozni szer etnék, az alkotmányosság kérdése. A jelenleg hatályos alkotmány azt írja elő, hogy az államnak biztosítania kell az ellátást - lehet, hogy rosszul idézem az alkotmányt , öregség, árvaság, betegség, munkanélküliség esetében is biztosítani kell számunkra a szükséges megélhetési forrásokat. Az a véleményem, hogy a nyugdíjrendszerreform ezeket az alkotmányos kötelezettségeket vagy feladatokat teljes egészében kielégíti. Sőt, feltételezem, hogy még jobban is ki fogja elégíteni, mint a mostani felosztókirovó r endszer. Mert a mostani felosztókirovó rendszertől tényleg számon kérhető lenne a megélhetéshez szükséges ellátás biztosítása. A nyugdíjreform nem differenciál például férfiak és nők között, tehát nem szerepel benne az alkotmány szempontjából tilalmas dis zkrimináció. Így tehát összességében alkotmányosnak tartom a reformot. Természetesen az nagyon lehetséges, és kormányunknak vannak ilyen tapasztalatai, hogy néhány részletkérdés végül is nem lesz alkotmányos. Ez viszont az egész reformról globálisan semmik éppen nem állítható. Végül pedig az utolsó kérdés, amellyel szeretnék foglalkozni, már nem a nyugdíjrendszernek a kérdése, és örülök, hogy Selmeczi Gabriella éppen itt van. Szóval itt a reformvita során súlyos rágalom érte az érdekképviseleti szerveket, ez en belül pedig a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a legnagyobb szakszervezeti szövetséget. Nevezetesen arról volt szó, hogy az MSZOSZ elárulta tagságát, és a társadalombiztosítási önkormányzatokban betöltött pozícióért jóváhagyását adta a nyugd íjreformhoz. Nem ez az első eset, amikor a Fidesz részéről ilyen méltánytalan támadást tapasztalunk az érdekképviseletek, illetőleg a szakszervezetek ellen. Ezt tapasztaltuk az alkotmányvitában, ezt tapasztaltuk a képviselői összeférhetetlenségről szóló tö rvény esetében, ezt tapasztaltuk a munkaügyi törvény vitája során és a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény tárgyalása idején is. Úgy gondolom, ezek a vádak az MSZOSZ ellen igazságtalanok, és ekkor még a legfinomabb kifejezést alk almazom. A Szocialista Párt számára soha nem volt egy csereeszköz a társadalombiztosítási önkormányzat kérdése, tehát nem volt mit mivel kicserélni az MSZOSZszel. S számunkra indifferens az is például, hogy a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a nyugdíjrefor m kérdésében milyen álláspontot képvisel. Ez az egyik dolog. A másik pedig az, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy az MSZOSZ képes lett volna az akaratát a többi szakszervezetre is és még a munkáltatókra is ráerőszakolni. És felhívnám a figyelmet, hogy a m egállapodást a nyugdíjreform kérdésében a munkavállalói oldal és a munkáltatói oldal is aláírta. Reggel itt Sándorffy Ottó azt mondta, hogy az Érdekegyeztető Tanács tiltakozik a nyugdíjreform ellen. (12.50) Ezt feltétlenül helyre kell igazítanom, mert rend kívül nehezen, azt hiszem, négyforduló tárgyalás után az Érdekegyeztető Tanács - és ez írásban is dokumentálható - nem gördített akadályt a kormány elé és a nyugdíjreform parlamenthez való beterjesztése elé. Ez a tény, és ennek alapján nem tudom, hogy Sánd orffy Ottó milyen tiltakozást olvashatott az Érdekegyeztető Tanács részéről. Tisztelt Országgyűlés! Be kell vallanom, hogy igen hosszú ideig hezitáltam a nyugdíjreform és a nyugdíjtörvények kapcsán, és a szkepszisemet végül is az Érdekegyeztető Tanács hatá rozata, az ott született megállapodás oldotta fel véglegesen. Ma is úgy látom, hogy nincs lényeges ellenérv a reformmal szemben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
