Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):
4831 Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZP. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársam nyilván helyesen mondta, hogy a kormány hálás lehet ezért a vitáért a parlamentben, de őszintén remélem, hogy nemcsak a kormány, hanem a t ársadalom és a vitánkat nyomon követő közvélemény is hálás lehet ezért a vitáért. Azt gondolom, hogy az ellenzéki pártok részéről természetesen konstruktív kérdések is elhangzottak. Volt ugyan, aki azt gondolta, hogy a nyugdíjreform legegyszerűbb módja, ha nem csinálunk semmit, a járulékot se igen szedjük be, és megemeljük a nyugdíjakat, de hál' istennek nem ez volt az általános. Sőt, az a párt, amely ezt javasolta, már nem is ül itt a parlamenti vitán, nyilván az ötlete megtételén túl nem óhajtott hozzájár ulni. Úgy gondolom, érdemes arra emlékeztetni - a hét vége felé közeledünk, és a vita ezen a héten legalábbis véget ér : néhány olyan javaslat hangzott el különböző szocialista képviselőktől - tegnap például Kósáné Kovács Magdátó l , ami azt mutatja, hogy nyilvánvalóan még módosítható, gyúrható tovább ez a javaslat. Például elhangzott, meg kell fontolni azt, hogy az özvegyi nyugdíj 20 százalékát, volt házastársuk nyugdíjának 20 százalékát azok is megkapják, akik tizenöt évnél rége bben özvegyültek meg. Kósáné Kovács Magdától elhangzott az a gondolat - államtitkár úr vagy valaki a kormány részéről nyilván vissza fog rá térni , hogy ha valakinek nincs meg a 20 év szolgálati ideje, de nagyon sokat, 1819 évet teljesített, akkor valami lyen megoldást mégis kell találni egy méltányosabb, igazságosabb rendezésre. És elhangzott az a javaslat - ami szerintem, legalábbis úgy tapasztalom, a nyugdíjasokat nagyon érdekli , hogy ha valóban, a miniszterelnök úr ígéretének megfelelően a nyugdíjaso k a jövő évben a számukra legkedvezőbb emelési módon kapják meg a nyugdíjemelést, akkor mindenképp figyelembe kellene venni, hogy ebben valamilyen módon a szolgálati idő is jelenjék meg, arányosabb és igazságosabb legyen ilyen módon a emelés odaítélése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen nyugdíjrendszerünk egyik alapvető problémája, hogy a szolgálati évek jelenleg aligalig fejeződnek ki benne. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Csóti György képviselő úrnak, MDF, aki a KDNP időkerete terhére beszél, őt követi Miakich Gábor képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány által beterjesztett és az Országgyűlésb en most vita tárgyát képező társadalombiztosítási reformok megvalósulása arra az időre várható, amikorra reményeink és hitünk szerint az Európai Unió teljes jogú tagjai leszünk. Ezért célszerű már most megvizsgálni: mennyiben érintik ezek a reformok az Eur ópai Unióban várható helyzetünket? Felvételi esélyeinket mostani döntéseink nem befolyásolják. Akár marad a részben megreformált jelenlegi társadalombiztosítási rendszer, akár gyökeresen átalakítjuk, ez nem jelent előnyt vagy hátrányt a felvételünkért foly ó versenyben. Ugyanis az Európai Unión belül sincs egységes társadalombiztosítási rendszer. Ma még nem beszélhetünk teljes értékű, uniószintű társadalombiztosításról, mivel a tagállamok társadalombiztosítási rendszerei egymástól függetlenül fejlődtek ki, i lletve az egyes országok szociális, gazdasági viszonyai rendkívüli mértékben eltérnek egymástól. Az Európai Unió egyelőre nem is kívánja meg a különböző társadalombiztosítási rendszerek teljes körű harmonizálását, helyette koordinációra törekszik. A tagors zágok közötti kapcsolatot két- és többoldalú államközi szerződések szabályozzák, illetve uniószinten annak néhány kérdését a Szociális Charta rendezi. A tagállamok közötti szerződések
