Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
4824 megfelelő visszaáramoltatását a biztosított felé. A javaslat lehetővé teszi azt is, hogy a pénztár a befektetéseit nem sa ját maga végzi, hanem kiadja más szervezetnek vagyonkezelésre. Erre nézve is szigorú szabályokat tartalmaz, hasonlóan a saját befektetési tevékenységhez, a törvényjavaslat. (12.10) 10. Előfordulhat, hogy a pénztár olyan veszteséget ér el, amely a biztonság i, illetve a likviditási tartalékból nem pótolható. Ekkor az igazgatótanács javaslatot tesz a garanciaalap és a pénztárfelügyelet számára a veszteség megszüntetésének módjára. A pénztárak garanciaalapja jelen törvény hatálybalépésével jön létre, és az össz es, pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező pénztár a tagja. Az alap önálló jogi személy, saját vagyonnal, bevételekkel rendelkezik, pénzeszközei nem vonhatók el. Felette a törvényességi felügyeletet a pénztárfelügyelet látja el, míg gazdá lkodási tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az alap az átmenetileg szabad pénzeszközeit köteles pénzben vagy állampapírban tartani. A garanciaalap egyik legfontosabb feladata az, hogy a biztosított vagy az örököse részére kifizetést teljesítsen , amikor a pénztár ezt nem tudja teljesíteni. Ilyen eset lehet, amikor a pénztártag követelése befagyott, azaz ha az esedékességtől számított öt napon belül nem tudja teljes egészében a tag részére a kifizetést teljesíteni; ha a tag követelése nyugdíjba vo nuláskor a már korábban említett, úgynevezett normafedezetnél kisebb; és ha a tartalékszintje kifizetés teljesítését nem teszi lehetővé. Tehát nem fordulhat elő az az eset, hogy ha a pénztár fizetésképtelenné válik, felszámolás alá kerül, és emiatt a tag n em juthat a törvényes szolgáltatáshoz. Az alapnak a pénztár a törvényben meghatározott garanciadíjat fizet az esetleges garanciák beváltásához. Az alap egyébként folyamatosan elemzi a pénztár működési és befektetési tevékenységét, az előírt hozamoktól való eltérést és a járadékszolgáltatások fedezetének meglétét. Ha itt problémát észlel az alap, azonnal jelez a pénztártanácsnak, illetve pénztárfelügyeletnek. De előfordulhat szélsőséges esetben az is, hogy az alapnak sincs elég pénze a helytállási kötelezett ség teljesítéséhez. Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Banktól kölcsönt, átmeneti vagy tartós hiány esetén hitelt vehet fel. A Magyar Nemzeti Banktól felvett kölcsön visszafizetéséért pedig a központi költségvetés készfizető kezességgel felel. Tisztelt Ház! Miután végigvettük a magánnyugdíjról szóló törvényjavaslatban a biztosítottat szolgáló garanciarendszer legfontosabb elemeit, látható, hogy a pénztárak szabályszerű működését, gazdálkodását szolgáló jogi és működési biztosítékok végén ott áll az állam. Ez t tudván itt is feltehető az a kérdés, hogy vajon ezen végső garanciaelem mögött mi áll. Válaszként az fogalmazható meg, hogy e mögött áll az a magyar nemzetgazdaság, amelynek közép- és hosszú távú fejlődésére alapozza számításait az előterjesztő. Ha a nem zetgazdaság fejlődésének realitásai nem teljesítik jelenlegi reményeinket, úgy nemcsak a magánnyugdíj rendszere, hanem a most és a jövőben is működő felosztókirovó nyugdíjrendszer működése is veszélybe kerülhet. Ezen a ponton pedig már nem tehető fel úgy a kérdés, hogy melyik megoldás a jobb: a felosztókirovó vagy a magánnyugdíj. Viszont az biztos, hogy az a rosszabb, ha maradna a jelenlegi rendszer. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő a sszonynak, MDNPnek, akinek 11 perce van a televízió előtt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is úgy terveztem, hogy a felszólalásom elején megköszönöm Juhász Gábornak... (Keller László: Pál!) bocsá nat, Juhász Pálnak a hozzászólását, mert rendkívül nagy örömömre végre válaszolt a kérdéseimre, nem üres lózungokat és általánosító megállapításokat hallhattam, hanem valóban elemzést. A költségvetési hiányon nagyon gyorsan túlsiklott, azt mondta: igen, ez t figyelembe kell venni, és aztán túlszaladt a témán. Az egyik legfontosabb aggályunk az, hogy azok a számítások, amiket letettek elénk, több ponton erőteljesen vitathatóak, és bizony nagyon komolyan figyelembe kell venni azt, hogy mi lesz akkor,
