Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
4823 megfizetésére kötelezhet, esetleg elrendelheti a pénztár működésének felfüggesztését. Végső esetben a pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására is sor ke rülhet. A pénztárfelügyeletet tevékenységében pénztártanács segíti, amely folyamatosan véleményt alakít ki a pénztárak és a garanciaalap tevékenységéről, a pénz- és tőkepiac alakulásáról és így tovább. 4. Fontos garanciális szabály az is, hogy a tevékenysé gi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár a hozzá bármilyen címen befizetett összegekből kifizetéseket csak a pénztár szervezésével összefüggésben teljesíthet. Ezt követően viszont a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezeté nek biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, fejlesztésére, a gazdálkodási költségek fedezetére fordíthatja, illetve abból tartalékokat képez. A gazdálkodásából származó bevételt sem társasági adó, sem helyi iparűzési adókötelezettség nem terheli . 5. A törvényjavaslat ugyancsak garanciális szempontokat szem előtt tartva törvényi szinten szabályozza a pénztártagok jogait, a szabad pénztárválasztás jogát és lehetőségét, a rendszeres tájékoztatáshoz való jogot, a pénztári szolgáltatáshoz való jogot. Tehát a később megalkotandó végrehajtási rendeletek csakis e törvényben foglalt alapjogok és kötelezettségek keretében szabályozhatnak. 6. A javaslat minimálisan 15 év tagdíjfizetés után teszi lehetővé a nyugdíjjáradék nyújtását tagok részére, ennek hiányá ban egyösszegű kifizetést teljesíthet. Ugyanakkor a szolgáltatás értékével szemben támasztott garanciális követelmény szerint a járadék nem lehet kevesebb a tag társadalombiztosítási nyugdíjmegállapítási szabályai szerinti nyugellátásának 21 százalékánál, szól a törvényjavaslat. Ez az úgynevezett normajáradék. 7. A törvényjavaslat a pénztárak működésének biztonsága érdekében szigorú követelményeket támaszt a kötelező pénztár tevékenységének szakmai, személyi és tárgyi, technikai feltételeinek tekintetében. Ilyen például az, hogy a pénztár megfelelő belső szabályzatokkal, szakszerű, működéséért felelős ügyvezetővel, főkönyvelővel, befektetési szakértővel, könyvvizsgálóval, jogásszal, úgynevezett biztosításmatematikussal és belső ellenőrrel is rendelkezzék. Em ellett olyan számítástechnikai háttérrel is kell bírnia, amely alkalmas a legkülönbözőbb információs rendszerekhez való csatlakozásra. A pénztár köteles különböző távlatú pénzügyi terveket készíteni, amelyet a közgyűlés hagy jóvá, s ezen keresztül érzékelh eti a tagság a pénztár törvényes és gazdaságos működését, a jövőbeli folyamatok alakulását. Mondhatjuk tehát azt is, hogy a pénzügyi terv a pénztár önkormányzati működésének egyik záloga. 8. A magánnyugdíjpénztár a zárt gazdálkodás elvét is figyelembe véve a biztonságos működés érdekében köteles különböző tartalékokat képezni. Ez azt jelenti tehát, hogy például a szolgáltatások finanszírozására az úgynevezett fedezeti tartalék szolgál, a különböző időszakok hozamkiegyenlítésére pedig külön egy másik tartalé k. Ezek rendszerét egyébként a törvényjavaslat rendkívül pontosan rögzíti. 9. Nagyon fontos kérdés a garanciák sorában, hogy vajon a pénztár mit tehet a pénzügyi kockázatok vállalása területén, azaz milyen mértékben lehet függő az egyes vagyoni befektetése k tekintetében. A törvényjavaslat erre is nagyon pontos szabályokat ad. Ahhoz ugyanis, hogy a pénztártag befizetett tagdíja jól kamatozzék, a pénztárnak gazdaságos befektetéseket kell végeznie. Ha ezt a befektetést a pénztár maga végzi, úgy a javaslat szer int - nagyon helyesen - köteles megfelelő szakképesítésű munkatársakat alkalmazni, szabályzatot alkotni, és 100 millió forint mértékű saját tevékenységi tartalékot is képezni. A pénztár a pénztárvagyon befektetése során például nem szerezhet egy vállalkozá sban egy évnél hosszabb időtartamot meghaladóan 10 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedést, vagy például egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba a pénztári eszközök legfeljebb 10 százalékát fektetheti be. A külföldi által kibocsátott értékpapírt, tu lajdoni részesedést, ingatlant együttesen is csak a pénztári eszközök 30 százalékáig szerezheti meg. Ezt is egyébként 2001et követően, addig ettől kevesebb arányban. Tehát nem megalapozott az az ellenzéki felvetés a minapról, hogy itt előfordulhat az is, hogy a pénztárak úgymond külföldre viszik a biztosítottak pénzét, és ezáltal rendkívüli módon veszélyeztetik annak a kamatoztatását és
