Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló tör... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ):
4810 Egy sajátos tétellel szeretném kezdeni, hogy és miként fest ez az új nyugdíjreform, ha abban egyetértettünk, hogy erre szükség van. Ha visszaemlékeznek rá, korábban a Házban én kijelentettem egy tézist - nem azért, mert tézisekkel szeretnék itt villogni : azt a tézist állítottam fel, hogy mindegy, melyik reformot valósítjuk meg - és akkor hangsúl yozom, hogy a reformok lehetséges halmazából számomra bármelyik megfelelő , azt állítottam, hogy bármelyik reform esetében, ha az egyéni nyilvántartást nem valósítjuk meg úgy, ahogy az a működőképességhez szükséges, akkor teljesen mindegy, miről vitatkozu nk itt a Házban, mert egyik sem fog működni. Ezt alátámasztandó, most megpróbálok néhány olyan új gondolatot mondani, amit korábban még nem mondtam el a Házban: tessék belegondolni a most működő rendszer néhány ellentmondásába! Saját ismeretségi körömben f ordult elő ez a helyzet: jóhiszemű munkavállaló évekig dolgozik valahol, majd amikor nyugdíjba szeretne menni, kiderül, hogy a munkáltatója nem fizette be utána a járulékot. És igaz, hogy most peres úton érvényesíthetne valamit - háromnégy évig eltartó fo lyamatban , mindenestre nem jár neki nyugdíj, mert a munkáltatója nem fizette be utána a járulékot. Nincsen becslésem, hogy ez a számosság mekkora lehetne, de ismerve a magyarországi viszonyokat kicsit lejjebb is, azt állítom, hogy ezek száma bizony tízez rekben mérhető. Szerintem már akkor is megengedhetetlen lenne az ügy, ha csak egyetlen emberrel előfordulhatna az, hogy önhibáján kívül azért nem jut nyugdíjhoz, mert a nyilvántartás nem működik. Tessenek abba belegondolni, hogy hosszúhosszú éveken keresz tül úgy működött ez a rendszer, hogy a munkáltató egyetlen listán egyetlen számot közölt a nyugdíjbiztosítással: az volt nyilvántartva, hogy ő összesen mennyi járulékot fizetett. És bizony komoly kálvária annak utánamenni, hogy az egyes emberek visszamenől eg mikor mennyi járulékot fizettek. Amennyire figyeltem az eddig elhangzott vitát, az ellenzéki képviselőtársaim is egyetértenek abban, hogy jó lenne, ha szorosabb összefüggés lenne a befizetett járulék és a szolgálati idő, valamint az ez után járó nyugdíj értéke között. Ezt eddig senki nem vitatta - nagyon kellemes állapot lenne. Meg tudjuke azonban csinálni azt, hogy ez az összefüggés érvényesüljön akkor, ha a nyilvántartásunk nem vagy rosszul működik. És itt visszautalok a másik tanulmányra, amit kétség telenül a társadalombiztosítás megcsinált; de tényszerűen le szeretném rögzíteni azt, hogy ezt az egyetlen kérdést, amit remélhetőleg nem csak én tartok fontosnak, a társadalombiztosítási önkormányzat a saját hatáskörében - akárcsak az önkormányzatok megal akulása után is , magától megvalósíthatta volna. A nyilvántartások elkészítése nem állami feladat, és nem is kell várni állami parancsszóra, hogy ezt megcsináljuk. A társadalombiztosítás saját, jól felfogott érdeke lett volna, hogy a nyilvántartásokat meg csinálja. Jól ismeretes, hogy 200 milliárdnál nagyobb, behajthatatlannak ítélt hiánya mutatkozik, és mindent megtesz, hogy ezt behajtsa, de nem tudja behajtani, hiszen nem létezik olyan nyilvántartása, ami alapján be tudná hajtani. Ezért az én tézisem nagy on furcsán fog most hangzani, hiszen vitatkozni hallottam képviselőtársaimat arról, hogy "a GDP 1 százalékát a reformra fordítandó, az igen komoly hiány", és "jaj, bajba kerülünk" - és az érdekegyeztetésen is elhangzanak ezek az érvek. Természetesen két ér v áll ezzel szemben: az egyik az, hogy ez az 1 százalék egy ilyen reformot megér, és az ország gazdasága, hál' istennek, most már kibírná - ezt többen elmondták, ezzel nem kívánok foglalkozni. A másik, amit természetesen bizonyítani nem tudok, de képviselő társaim vagy csak a televíziót figyelő nézőközönség figyelmébe ajánlom: hitem és a hasonló felmérések tapasztalatai szerint önmagában azok a tények, hogy mostantól kezdve minden járulékbefizetés nyilván lesz tartva, és a törvény erejénél fogva szoros össze függés lesz a befizetett járulék és szolgálati idő, valamint a nyugdíj között, becslésem szerint 2530 százalék járuléknövekedést okoznak. Például a beszédem elején felhozott példa esetében: nem fordulhat elő '98. január 1jétől kezdődően az az eset, amirő l beszéltem, miszerint a munkáltató nem fizeti be utánam a társadalombiztosítási járulékot, majd egy fél év múlva megszűnik, új vállalkozást alapít s a többi. Nem vagy sokkal kevésbé fordulhat elő az az eset, amelyről szintén itt a Házban volt alkalmam már
