Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. DANIS GYÖRGY (SZDSZ):
480 előálló nagy mértékű halpusztulásra. És hiányolom egy kissé, hogy ezt a halászati törvény nem foglalkozott egy kicsit ezzel az üggyel keményebbe n. Mindössze csak azt akarom érzékeltetni, hogy nyilvánvaló, ha egy vízben halpusztulás van, legyen az folyó vagy tó, akkor a haltetemekből megállapítják, mennyi hal pusztult el, azután ennek van egy eltakarítási költsége, egy kiszámítható költsége, hogy m ennyibe kerül ezt majd újratelepíteni, és esetleg milyen szaporulatnál állt meg a probléma. De igazából itt nagyon bonyolult a kérdés. Ugyanis például olyan típusú szennyeződésnél, amikor pakurát engednek a folyóvízbe, és az lejön, és a tvhíradóban látjuk , hogy azt valahogy összeszedik, igen ám, csak ottmarad az iszapban, és a téli szennyezésnél nem oldódik, de a nyári felmelegedő vizeknél hosszan fejti ki a hatását, és pusztítja az ivadékot, pusztítja a hal táplálékát, pusztítja az ökológiai láncot, a zoo plantonokat, a fitoplanktonokat, tehát a hal táplálkozási láncába beavatkozik. (18.10) Ezért nagyon aggályosnak érzem azt, hogy a szennyvíztisztítók felelőtlenségből és a gyenge gazdasági helyzetből adódó hiánya miatt, sajnos, ez a nemzeti kincsünk károsod ik. Erre a törvény nem igazán figyelt oda. A törvénynek eleget kell tennie a horgászati lehetőségek tágításának. Ez a 330 vagy 360 ezres szám az elmúlt 1520 év hosszú expanzív fejlődésének eredménye. Várható, hogy ez a szám tovább fog növekedni. Nagyon ke ll vigyázni arra, hogy a horgászati lehetőségeket az új halászati törvény ne csökkentse, és próbáljon minél több olyan helyet biztosítani, ahol horgászok nagy száma nyugodtan tud hódolni a szenvedélyének. A magyar idegenforgalom nagyon jelentős szegmense a falusi turizmus, ezen belül a horgászturizmus. A Tisza mellett szabályosan egy pár község most már gyakorlatilag ebből él - kis túlzással ezt is el lehet mondani , ugyanakkor számtalanszor halljuk a balatoni idegenforgalmi szakemberek panaszkodását, hogy a forgalmuk, sajnos, azért csökkent, mert a Balaton halállománya nagyon csökkent, és mint horgászcél, nem elég vonzó. A következőkben a törvényjavaslattal kapcsolatban azzal foglalkoznék, hogy mik azok a témák, amelyekről - az én megérzé sem, elgondolásom szerint - nagyobb vita várható. Az első mindjárt - amiről már valamit szóltam - az ökoszemlélet erősítése. A törvényjavaslaton végigvonul az a szemlélet, mely szerint az állami tulajdonú vizeket tekintve - függetlenül attól, hogy az termé szetes vagy mesterséges - mi a vizek rendeltetése, milyen célból hozták létre a mesterséges vizeket, valamint milyen forrásból finanszírozzák azok fenntartását. A törvényjavaslat úgy tekinti a halászat és a horgászat, tehát együttesen a halgazdálkodás foly tatását, hogy az független a vízterület rendeltetésétől, üzemeltetésétől, a jövőbeni értékek és minőségek alakulásától. Itt példának a Tiszatavat hozom fel, amely nagyon komplex módon jelzi ezt a problémát. Mik a Tiszató hasznosítási értékei? Természetes en a halászat, a horgászat, a horgászturizmus, azonkívül a vadászat. A Tiszatónak egy jelentős része nemzeti park, európai hírű botanikai és ornitológiai értékekkel. A Tiszató egy rekreációs központ lett, ahol az Alföld egyik legnagyobb vendégforgalmát h ozó strand, fürdő, csónakázó- és kirándulóhely található. Szükségesnek vélem kimondani azt, hogy az állami vízterületeken - természetes vizek esetében - a halgazdálkodást úgy kell folytatni, hogy az segítse elő a vízterületek elsődleges, illetve komplex re ndeltetésének megfelelő ökológiai célállapot fenntartását, illetve kialakítását. A törvénynek, mint az előzően meghozottaknak, biztosítania kell az élőhelyek biológiai sokféleségének megőrzését és védelmét. A törvénynek célja legyen az, hogy egy adott vízt erületnek növekedjenek, de semmiképpen ne csökkenjenek az ökológiai és az ökonómiai összértékei. A második ilyen téma - amellyel kapcsolatban úgy érzem, hogy vita lesz - a tulajdonviszonyok kérdése. Nem akarok szólni az egész törvénytervezetről, hanem csak kiemeltem egy pár problémásnak ítélt részt. Általánosságban javasolható, hogy a haszonbérbeadást a vadászati törvényhez hasonlóan kellene szabályozni. Ezt megfontolásra ajánlom. Mint az adott vízterület
