Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 12 (283. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
4773 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó reggelt kívánok! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki akár a rádió, akár a televízió nyilvánossága előtt figyelemmel kíséri mai napi munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 43. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és Póda Jenő jegyző urak lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Gy őriványi Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt részéről, "Újabb magyart avatott a pápa Őszentsége szentté" címmel. Megadom a szót dr. Győriványi Sándor frakcióvezetőhelyettesnek. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Vannak talán olyanok, akik nem tartják halaszthatatlanul fontos politikai ügynek, hogy 1997. június 8án Krakkóban II. János Pál pápa, a katolikus világegyház feje milliónyi hívő előtt szentté avatta Hedvig királynét, Nagy La jos királyunk harmadszülött leányát, a litvánok keresztény hitre térítőjét. Nagy Lajos, a lovag király, aki eszményképének Szent Lászlót tekintette, a vallásnak, az erkölcsnek buzgó híve volt, imával é s fegyverrel is terjesztette a hitet a Balkánon. Mivel fiú utóda nem volt, családi politikája arra irányult, hogy két, életben levő lányára hagyja hatalmas birodalmait. Hedviget, akit először a magyar trónra szánt, már négyéves korában eljegyezte Ausztriai Vilmossal, de végül is a diplomáciai huzavonák után Jadwiga néven 1384ben lengyel királlyá koronázta a gnieznói érsek. 1386ban Krakkóba érkezett Jagelló litván nagyfejedelem, és felajánlotta a maga és népe megkeresztelkedését cserébe a nagyon szép - Vör ösmarty Mihály külön legendában ír róla - Hedvig kezéért. Ez a házasság biztosította a lengyellitván perszonáluniót, Litvánia keresztény hitre térését, és lett Hedvig a Jagellócsalád ősanyja. Az Árpádházi szent életű királylányok - Szent Erzsébet, Marg it - példájára Hedvig is a betegek, a szegények istápolója, az árvák, elesettek gyámolítója lett. Jóságáért, életszentségéért már életében legendák szóltak róla, és amikor 1399ben, 26 évesen meghalt, a krakkói Wawel székesegyház főoltára alá temették, s n em a királyi kriptába, mert biztosak voltak kortársai közeli szentté avatásában - pedig arra közel 600 évig várni kellett. 1950 óta szorgalmazta akkor még Karol Wojtyla krakkói érsek Hedvig boldoggá avatását, majd szentté avatását. Közel egy hete lett Szen t Hedvig a két baráti népnek közös szentje. Ezt a barátságot, amely évszázadok múlva, például 1848ban a lengyel légió hősi harcaiban, 1939ben a lengyel menekültek bátor magyar mentésében is testet öltött, az ilyen események alapozták meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagy esemény történt az elmúlt vasárnap Krakkóban: a magyar múltra visszatekintve immár glóriásan is szentként láthatjuk Nagy Lajos királyunk lányát is, a nagy Árpádházi szentek után.
