Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
474 és az olasz tartományi törvényeket, valamint egy Unión kívüli ország, Svájc hasonló szabályozását is figyelembe vettü k. A javaslat szakmai előkészítésébe az európai gyakorlatnak megfelelően folyamatosan bevontuk a halászat és horgászat legfontosabb érdekképviseleti szerveit, így a Haltermelők Országos Szövetségét és a Magyar Országos Horgász Szövetséget. E szervezetekne k lehetőségük volt álláspontjuk kifejtésére az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának a törvényjavaslattal foglalkozó ülésén is. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról jelenlegi formájában elmondhatjuk, hogy összhangban áll az Unió tagországaina k szabályozásával, csatlakozásunk idején nem fog jogharmonizációs problémákat felvetni. Jelenleg a halászat törvényi szintű szabályozásával nem rendelkezünk. A kérdést a halászatról szóló '77. évi 30. számú törvényerejű rendelet szűk terjedelemben, mindöss ze néhány paragrafusban szabályozza. A halászattal összefüggő részletes szabályokat csak miniszteri szintű rendelet tartalmazza. A halászati jog állami tulajdonának alapelve mellett a törvényerejű rendelet csupán deklarálta azt, hogy az állampolgárt a tula jdonában lévő vízen megilleti a halászat joga, és nyitva hagyta azt a kérdést, hogy hogyan érvényesítheti ezt a magántulajdonos a gyakorlatban. A törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a termőföldek és vizek állami tulajdona volt a jellemző, ezért annak s zabályozása is főként az állami használati jogra irányult. Az állam halászati jogának hasznosítása központi hatósági elosztással történt, állami vállalatok, költségvetési szervek, szövetkezetek vagy horgászati érdekképviseleti szervek javára. A horgászegy esületek önállóan csak a törvényerejű rendelet 1992. évi módosítását követően juthattak halászati joghoz. Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdonviszonyok átalakulásával az egyes állami tulajdonú vízfolyások, tavak, holtágak önkormányzati tulajdonba adás ával, a polgári törvénykönyvnek az egyes állami tulajdonú vizek forgalomképtelenségére vonatkozó rendelkezése feloldásával már nem egyeztethető össze az, hogy a vízterület tulajdonosa a hatósági elosztástól függően gyakorolja a halászati jogot. A halászati jog szabályozása olyan, az európai jogrendszerek szabályozásához igazodó, minőségi változtatást igényel, amely már megfelel az átalakult társadalmigazdasági viszonyoknak, és piacgazdasági alapokon versenyfeltételeket teremt a halgazdálkodás lehetséges sz ereplői számára, ugyanakkor biztosítja az élőhelyre jellemző korú és állapotú halállomány fennmaradását is. (17.40) Az új halászati szabályozásnak - a jelenlegitől eltérően - ki kell terjednie valamennyi hazai vízen folytatható természetes vízi halászati, szabadidős halászati, horgászati és haltermelési tevékenységre. A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat új alapokra helyezve állapítja meg a halászati jog tartalmát, és mint vagyonértékű jogot, a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan részévé teszi. Ez nem a vadászati jog analógiáját jelenti, mert már jóval korábban az első hazai halászati törvény, az 1888. évi XIX. törvénycikk és a módosításáról szóló 1925. évi XLIII. törvénycikk is úgy rendelkezett, hogy a halászati jog a földtulajdon elválas zthatatlan tartozékát képezi, és a meder tulajdonosát illeti. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerint tehát a halászati jog a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Amennyiben a halászati vízterületnek több tulajdonosa van, a tulajdonosok az úgynev ezett társult halászati jog gyakorlására a törvény erejénél fogva jogközösséget alkotnak. E jogközösségre a javaslat - néhány eltéréssel - a polgári törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait hívja segítségül. A polgári törvénykönyv alapján például valamennyi tulajdonos egyhangú határozata alapján van lehetőség az egész vízterület hasznosítására. A javaslat az okszerű halgazdálkodás érdekében e merev szabályt akként oldja, hogy beéri a tulajdonosoknak a vízterület tulajdoni hányada arányában számíto tt 51 százalékos többségével a halászati jog hasznosítására vonatkozó döntések meghozatalakor. A kisebbség számára természetesen lehetőség van a bírói jogorvoslat igénybevételére. A javaslat ökológiai és a horgászok érdekeit szem előtt tartó megfontolásábó l kivételt tartalmaz a halászati jog
