Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 17 (245. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
473 Tiszte lt Országgyűlés! Soron következik a halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/3566. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3566/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Nagy Fr igyes földművelésügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hazánkban mintegy 140 ezer hektár kiterjedésű természetes vízen folytatnak keresked elmi célú és szabadidős halászatot. Ebből 30 ezer hektár kiterjedésű vízterületet kizárólag szabadidős halászatra, horgászatra hasznosítanak. Az ország mintegy 24 ezer hektárnyi mesterséges halastó területe az étkezési célokat szolgáló hal megtermelése mel lett a természetes vizek halutánpótlásában is meghatározó szerepet játszik. Az állampolgárok évente mintegy 360 ezer állami horgászjegy kiadását igénylik, és 3200 személy folytat fő tevékenységként, valamint jövedelemkiegészítés céljából halászati tevékeny séget. E számok azt jelentik, hogy ha háromfős családokat veszünk alapul, a lakosságnak körülbel 10 százaléka érdekelt a halászati jog egyértelmű, hosszú távú szabályozásában. A hosszú távú és egyértelmű szabályozás lehetővé teszi a halászok és horgászok e ddigi tevékenységének zavartalan folytatását és továbbfejlesztését. Ugyanakkor a törvényjavaslatban foglalt garanciák eloszlatják a halászok és horgászok körében az utóbbi években kialakult bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy a halászati jog tulajdon osának esetleges változása eddigi ráfordításai elvesztésével járhat. A horgászat napjainkban Magyarországon - hasonlóan az iparilag fejlett országok többségéhez - az egyik legjelentősebb aktív szabadidős tevékenységnek számít. E tevékenység jelentőségét ne mcsak az határozza meg, hogy az állampolgárok pihenési lehetőséget találnak a vízpartokon, hanem a hozzá kapcsolódó gazdasági érdekek is. A horgászat a kereskedelem, az idegenforgalom több területén is milliárdos jövedelmet állít elő a nemzetgazdaságnak, u gyanakkor munkahelyeket teremt és tart fenn. Tisztelt Képviselőtársaim! A halászatról és a horgászatról szóló törvény kapcsán feltétlenül beszélni kell a szabályozás nemzetközi vonatkozásairól. Ha figyelemmel kísértük az Európai Közösség bővülési folyamatá t, megállapíthattuk, hogy a halászat kérdése rendkívül érzékeny terület, mely gondot jelentett Spanyolország felvételekor, és egyike volt a norvég csatlakozást elvető népszavazás indítékainak. Az Unió a tengeri halászatot szabályozza, ugyanakkor a belvízi halászat területén egységes elvek érvényesítését várja el a tagországoktól. Ezek az egységes elvek a hal és élőhelyének védelmére vonatkoznak, a konkrét szabályozási mód azonban országonként és a szövetségi berendezkedésű országokban - mint Németország, Ol aszország, Ausztria - tartományonként is eltérő lehet. A halászat joga ugyan mindenütt a vízterületek tulajdonjogához kötődik, a tulajdonosok azonban e jogukkal csak korlátozottan élhetnek. Az egymással összefüggő vízrendszerekben a halállományt egységes s zabályok védik, hiszen a hal szaporodása és táplálkozása érdekében vándorol, és vándorlása közben nem tiszteli a tulajdonhatárokat. Csak az egységes védelem biztosíthatja az állományok védelmét és folyamatos megújulását, mely elengedhetetlen mind a halásza ti és horgászati hasznosítás, mind a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából. Itt kívánom megjegyezni, hogy az európaitól eltérő a belvízi halászat szabályozásának amerikai modellje. Az Egyesült Államokban valamennyi vízterület halászati joga egység esen állami tulajdonban van. A magántulajdonosok csak a földterületükkel határos vizek megközelítésébe szólhatnak bele. Az állam a halászati jogot nem engedi át hasznosítónak, hanem egy egységes szervezet útján minden részletében maga szabályozza és haszno sítja. Magyarország a halállományok védelmére és biológiai sokféleségének fenntartására vonatkozó elvek elfogadását és jogszabályi érvényesítését már akkor deklarálta, amikor az Európa Tanácsba felvételt nyert. A jelen törvényjavaslat elfogadása esetén a h al védelmét törvényi szintre emeli. A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat szakmai előkészítése során elsősorban az osztrák
