Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ASZÓDI ILONA KATALIN (független): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4695 Ami Bernáth Varga Balázs úr elmondott mondatait illeti, hadd mondjam el, hogy nagyon összecsengtek a tegnapi, szintén kisgazda hozzászólással, amit Torgyánné Cseh Mária mondott el, és ennek a lényege az, hogy a n yugdíjbiztosító önkormányzat érvei voltak felsorolva. Én azt gondolom, hogy erről az oldalról megfelelő ellenérvek hangzottak el ez ügyben. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Aszódi Ilona Katalin független képviselő asszonynak, és egyben felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az időkeret a televíziós időre tekintettel is beosztásra került, tehát nem az összes időkeret használható most fel, a függetleneknél csak öt perc a televíziós időkeret. Me gadom a szót Aszódi Ilona Katalinnak. ASZÓDI ILONA KATALIN (független) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Valóban mondtam egy olyan mondatot, hogy a társadalmi párbeszéd nem egyenlő a szakszervezetekkel történő egyeztetéssel, és ezt nem bántó és sértő szándé kkal tettem, csak nem volt módon kifejteni, mert lejárt az időm. Ezért azt mondom, hogy a szakszervezetekkel, az érdekképviseletekkel való egyeztetést borzasztóan fontosnak tartom. A dolognak ez a lába áll és működik, általában a törvényalkotás során is ez t tapasztaltam, és ebben az esetben is ezt tapasztaltam. Azonban nem működik jól a dolognak az a lába, miszerint a képviselők kiviszik a törvényjavaslatokat az emberek közé - és nem népszavazásról beszélek én! Nem! Hanem arról beszélek, hogy úgy gondoltam, januártól kezdve fórumokat tartok, ahol ismertetem a törvényjavaslatot. Keller László képviselőtársammal megbeszéltük, hogy még ne tegyem, mert nagyon sok változtatás lesz rajta. Most megkaptuk a javaslatot, és nincs idő fórumokat rendezni, nincs idő egye ztetni az emberekkel! Abban viszont, azt hiszem, egyetértünk, hogy egyetlen szervezet sem vagy akár több szervezet összességében sem fedi le a lakosságot, a teljes lakosságot. Nem beszélve arról, hogy egyegy szervezet vezetése is másként gondolkodik, és m ásként gondolkodik az, aki oda nem tartozik. Tehát én nagyonnagyon fontosnak tartanám, hogy lehetőség legyen arra, hogy kivigyük az emberek közé, és igenis egyetértek Mádi Lászlóval, bár nem egyetértés kérdése, a sajtóban megjelent, hogy 10 vagy 12 százal ék az, aki tisztában van azzal, hogy egyáltalán mit jelent a tőkefedezeti rendszer. Tehát a szervezetek valószínűleg tisztában vannak vele, a szervezetek vezetése is tisztában van ezzel, de a lakosság, beleértve a nyugdíjasokat, a fiatalokat és a középkorú akat is, sajnos ilyen mértékben van csak tisztában ezzel. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DÁVID IBOLYA ( MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Földesi Zoltán képviselő úr azt mondta, nem lehet minden törvényjavaslatot kivinni a társadalom elé és népszavazásra bocsátani. Szeretném két dologra felhívni a figyelmé t. Volt egy 1991ben megszületett országgyűlési határozat, amiben akkor az országgyűlési pártok többsége, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti volt, megegyezett arról, hogyan kellene átalakítani a társadalombiztosítást. Három lépcsőre gondol tak, ebben nagy támogatottság volt. Biztató volt '94ben, hogy a kormány a kormányprogramjában megfogalmazta, hogy amennyiben a nagy átalakítási rendszereket, illetőleg a költségvetést érintő nagy reformokat, az államháztartási reformot végrehajtja, ezt cs ak egyféleképpen teszi: a széles társadalmi rétegek bevonásával.
