Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4682 jelenlegi rendszerben is létezik egy lyuk, egy fogyatékosság, ugyanis vannak olyan anyák, akik egy darab évet sem kapnak a gyermekük után: azokra gondolok, aki k '68 után szültek, de nem vették igénybe a gyest. Ők sajnos egy évet sem kapnak szolgálati időként. (9.30) Azt gondolom, ez így igazságtalan, és különösen igazságtalan azért, mert a '98 után születendő gyermekek anyjai számára a rendszer kilátásba helyezi a nem is egy, hanem két év szolgálati időt. Következésképp '98 után már nem 0tól 3ig fog terjedni az az idő, amelyet egy gyerek után kapni lehet, hanem ha mindent összeadok 0tól 5 évig fog terjedni ez az idő, s ezt valahogy igazságtalannak érzem. Én ke dvem szerint nem így alakítottam volna át a gyermekek után kapható szolgálatiidőrendszert. Mi tavaly, amikor arról döntöttünk, hogy a gyesből kerüljön levonásra a 6 százalékos nyugdíjjárulék, azért tettük ezt, mert biztosítani akartuk, hogy a gyeshez majd szolgálati idő kapcsolódik, és azt gondoltuk, hogy a hiányzó munkavállalói részt majd a költségvetésnek kell betenni a kasszába. Ehhez képest, mint tudjuk, a gyes után járó szolgálati idő el fog veszni, az legfeljebb majd megvásárolható; amire azt kell mo ndanom, hogy látszatmegoldás, hiszen az a szabályozás, amely le van írva, az nem is a 6 százalékon, hanem összesen 31 százalékon engedné meg majd a gyes utáni szolgálati évek megvásárlását. A magam részéről rendkívül igazságtalannak tartom, ha most, amikor átalakítjuk az egész rendszert, továbbvisszük azt a lyukat, amelyre az előbb utaltam. Tehát megőrizzük ezt az igazságtalanságot, aránytalanságot, hogy legyenek olyan anyák, akik nem kapnak a gyerekük után szolgálati időt. Azt gondolom, minimumprogramként ezt a lyukat be kell foltozni. Hiszen gondolják meg képviselőtársaim, ha ma egy 20 éves nő idén, 1997ben szül, de történetesen olyan körülmények között él, hogy nem tud gyesre menni, akkor ő mondjuk 42 év múlva, 2039ben úgy tud majd nyugdíjba menni, hogy egy darab évet sem kap a született gyermeke után; miközben elvileg 1998tól gyermekenként két évet biztosít a rendszer. Ezt nagyon igazságtalannak tartom, mindenképpen olyan kérdésnek, amelyhez hozzá kell nyúlni. Gondom van a vásárlással is. Nemcsak azért , mert azt gondolom, hogy azon a logikán keresztül született ez az ötlet, hogy a gyes jövedelemkorlátos lett - tehát vélhetőleg az előterjesztők feltételezték, azok fognak kimaradni a rendszerből, akik magas jövedelem alapján akár meg is tudják majd vásáro lni ezt az időt. Ezt is igazságtalannak tartanám. Gondom van a 31 százalékos vásárlási mértékkel is, de még nagyobb gondom van azzal - hogy úgy mondjam, elfogadhatatlannak tartom , hogy mi legyen a gyes ideje megvásárlásának alapja. Hiszen az az ellátás, amelyet a gyesen levő mama kap ma, az az öregségi nyugdíjminimum. '97ben ez 11 500 forint. Ez a tervezet viszont azt helyezi kilátásba, hogy a minimálbér szintjén, vagyis 17 ezer forintos szinten, ebből számított összeggel lehetne megvásárolni ezeket az é veket szolgálati időnek. Azt gondolom, ez a része, ez a blokkja ennek a tervezetcsomagnak nem sikerült. Nagyon lényeges korrekciókat kellene végrehajtani ahhoz, hogy egy kicsit igazságosabbnak tudjuk majd érezni. Nagyon eltelt az időm, ezért nagyon röviden szeretnék még egykét kérdést érinteni. Ilyen régi, fájó pont számomra ebben a tervezetcsomagban a rugalmas nyugdíjba menés szabályainak átalakítása. Többször utaltam rá, hogy valójában a felosztókirovó rendszerben 2009re várható az a nagy átállás, ami után az igazi szigorítások bevezetésre kerülnének. 2009ig tart az az időszak, amíg lépcsősen a női korhatáremelés befejeződik, és addig azok a játékszabályok, amelyeket tavaly nagy viták közepette kialakítottunk, konszenzusra jutva, addig ezek a játékszab ályok életben maradnak. Utána a rugalmas nyugdíjba menés elemei közül lényegében a legfontosabbat megszünteti az előterjesztő, vagyis azt a megoldást, amikor egy magas előírt szolgálati idő teljesítése mellett nyugdíjcsökkentés nélkül lehet nyugdíjba vonul ni. Nagyon sokat vitatkoztam a tavalyi év folyamán erről a kérdésről. Nagyon sok lakossági fórumon vettem részt, ahol aggódva fogadtak, hogy a magas korhatáremelés milyen terheket ró a lakosságra. Mindenhol azt tapasztaltam, hogy megnyugvással és egyetérté ssel tudták fogadni azokat a megoldásokat, amelyeket végül is tavaly kidolgoztunk, kialakítottunk. Nagyon határozottan azt gondolom, nem lenne távlatilag sem érdemes ezeket
