Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4679 Ami a felosztókirovó rendszer szolidaritását illeti, többféle értelemben is lehet szolidaritásról beszélni. Egyrészt valóban jelent szolidaritást generációk között, hiszen ott arról van szó, hogy az aktív generáció épp en befizetett járulékát használjuk fel a nyugdíjasok számára. Következésképp tagadhatatlan és a jövőben is egy természetes következmény, hogy ilyen generációk közötti szolidaritás formájában tud csak működni ez a rendszer. (9.10) De a felosztókirovó rendszerben több másféle értelemben is beszélhetünk szolidaritásról, például a magas jövedelműek és az alacsony jövedelműek közötti átcsoportosítás lehetőségéről, a magas szolgálati idővel rendelkezők és az alacsony szolgálati idővel rendelkezők közötti á tcsoportosításról, a férfiak és a nők, az egészségesek és a betegek közötti szolidaritás kérdései is benne vannak ebben a felosztókirovó rendszerben. Számomra az a nagy kérdés, hogy ezekből az utóbb említett szolidaritási elemekből mi marad meg a reform u tán. Megmarade elegendő mennyiségű szolidaritási elem, amiket én a magam részéről rendkívül fontosnak tartok. Természetesen igaza van Gaál Gyula képviselőtársamnak, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rendszer rosszul működik, a jelenlegi r endszerben rosszul működik a szolidaritás például az alacsony jövedelműek és a magas jövedelműek között. Egyszerűen szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a magas jövedelműek a járulékfizetésük egy részét lehetőség szerint megtakarítják, következésképp - mert olyan rendszer, hogy igazán magas nyugdíjak nem keletkezhetnek - igazából ez a nagyfokú szolidaritás a jelenlegi rendszerben sem működik, és akkor valóban érdemes végiggondolni, hogy érdemese fenntartani azokat a játékszabályokat, amik ennek a szolid aritásnak a kifejeződései. Mindannyian olyan nyugdíjrendszerre vágyunk, ami megélhetést biztosító és értékálló nyugdíjakat tud garantálni. A nyugdíj megállapításának két fő eleme van: a ledolgozott évek száma, a szolgálati idő és a jövedelemnagyság, ami al apján a járulékfizetés történik, illetve ami alapján a nyugdíj megállapításra kerül. Én azt gondolom, szociálpolitikusként nagyon fontos végiggondolnunk, hogy azokkal a változtatásokkal, amiket ez a tervezet most tartalmaz, különböző társadalmi csoportok é s különböző korosztályok hogyan járnak, kik azok, akik a nyertesei ennek az átalakításnak, és kik lesznek a vesztesei ennek az átalakításnak, mert - és ezt őszintén meg kell mondani - sajnálatos módon terheket kell cipelnünk, sajnálatos módon nem megspórol hatók azok a megszorítások, amik ebben a rendszerben elő vannak készítve. Nagyon részletesen beszélt erről Csehák Judit, aki kitért arra, hogy nincs olyan javaslat letéve az asztalra, amelyik képes lenne megspórolni a megszorításokat. Noha megpróbáljuk vég iggondolni a társadalmi hatásokat, abból kell kiindulnunk, hogy a nyugdíjreform előkészítői pozitív ígéretként azt fogalmazták meg, erről beszélt Medgyessy pénzügyminiszter úr is, hogy hozzuk összefüggésbe a befizetéseket és a kifizetéseket, vagyis nagyobb befizetések alapján keletkezhessenek nagyobb nyugdíjak. Nos, kétségem sincs afelől, hogy abban a csoportban, ahol nagyobb jövedelmek keletkeznek, és mondjuk még a szolgálati idő is nagyobb, magasabb, ez a reform alapjaiban előnyös, valóban szép nyugdíjak fognak keletkezni, ha azokat a változásokat végrehajtjuk, amik el vannak tervezve. Tulajdonképpen nincs problémám azzal sem, hogy magas jövedelem alapján viszonylag alacsony szolgálati idővel is lehet megélhetést biztosító nyugdíjhoz jutni, hiszen akinek m agas a jövedelme, az sok más módon is tud gondoskodni magáról, tehát - hogy úgy mondjam - nem alanyai feltétlenül a szociálpolitikai vizsgálódásnak. Nekem azokkal van problémám, akiknek Magyarországon alacsony a jövedelme. Meg tudom érteni a reform kénysze rűségét és el tudom fogadni, hogy ha valakinek alacsony a jövedelme és alacsony a szolgálati ideje is, amit teljesített, akkor őróla a nyugdíjrendszeren belül gondoskodni nem lehet. El tudom fogadni, hogy bizonyos szempontból igazságtalan volt az is, hogy tíz év szolgálati idő alapján 2030 éven keresztül igénybe vehető járadékra szerzett jogosultságot a korábbi rendszerben valaki. Tehát el tudom fogadni, hogy a szükséges szolgálati idő valóban és ténylegesen legyen húsz év, ahogy ez nem most kerül bele a t ervezett csomagba, hanem már a '75. évi II.
