Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 11 (282. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4680 törvényünkben is benne van ez a bizonyos 20 év azzal a különbségtétellel, hogy még mindig létezik a résznyugdíj intézményrendszere. Tehát még egyszer mondom, el tudom fogadni, hogy ha valakinek alacsony a jövedel me és alacsony szolgálati időt teljesített, akkor róluk lemondjon a nyugdíjrendszer. De van egy negyedik csoport is, és engem az ő sorsuk foglalkoztat legjobban! Azokra gondolok, akiknek alacsony a jövedelme, de igen magas szolgálati időt teljesítenek, ala csony jövedelem mellett dolgozzák végig az egész életüket. Engem az foglalkoztat, hogy ez a készülő reform számukra vajon ade majd megélhetést biztosító jövedelmet nyugdíjjárulék formájában. Erre a kérdésre én nem tudok határozott igennel felelni. Ez a ké rdés azért is rendkívül jelentős számomra, mert én úgy ismerem a magyar jövedelmi statisztikákat, a magyar jövedelmi viszonyokat, hogy itt igen népes táborról van szó. Megpróbáltam megnézni az adóbevallással kapcsolatos statisztikát, amire lehet mondani, h ogy torz, hiszen az adóbevallásban nem feltétlenül precízek a jövedelmi adatok, azt viszont tudni lehet, hogy társadalombiztosítási fizetése szempontjából korrekt adatok, hiszen a bevallott jövedelmek alapján kerül levonásra a 10 százalékos egyéni befizeté s, illetve a közteher levonása is vagy befizetése. Magyarországon több mint 60 százaléka a lakosságnak átlag- vagy átlag alatti jövedelmet realizál, és azt gondolom, hogyha azokat a változásokat életbe léptetjük, amik távlatilag kilátásba vannak helyezve, akkor nagyon tudatosan előre számolnunk kell vele, hogy nagy arányban fognak újratermelődni kisnyugdíjak a nyugdíjasok táborában. A probléma persze nehezen megoldható, mégpedig azért, mert ezek az alacsony jövedelmek többfélék. Vannak ténylegesen alacsony jövedelmek, és nem is tudjuk pontosan, hogy a tényleges alacsony jövedelműek aránya mekkora. De mindannyian tudjuk, hogy vannak fiktív alacsony jövedelmek is. Arra a megoldásra gondolok, amikor minimálbér szerint fizet a munkaadó, és adó- és járulékfizetés nélkül vándorol zsebből zsebbe a kiegészítés. Tehát a fekete megoldásra gondolok, azt gondolom, ha most a nyugdíjreform kapcsán a jövőbe tekintünk, és a várható hatásokkal számolunk, akkor hatalmas nagy felkiáltójelként kell felhívni a figyelmet arra, hog y akik ebbe a megoldásba belemennek, azok tudjanak róla, hogy nem lesz nyugdíjuk. A probléma megoldása azért is nehéz, mert sajnos a fekete megoldások is legalább kétfélék. Vannak olyan megoldások, ahol a résztvevők kölcsönösen alkut kötnek, és vé gig tudják gondolni, hogy milyen hátrányokat vállalnak. De sajnos már jelen van Magyarországon a kényszermegoldás is. Tehát az a helyzet, amikor a munkavállaló egyszerűen nem tud feltételeket diktálni, amikor szerződést köt, hanem jobb híján kényszerűségbő l kell belemennie abba, hogy minimálbéren alkalmazzák. (9.20) Azt gondolom, hogy ez a legkritikusabb pontja a felosztókirovó rendszerben várható változásoknak, következésképp mindannyiunk közös felelőssége, hogy keressük azokat a megoldásokat, hogy magas szolgálati idővel rendelkező, ámde alacsony jövedelmet realizáló emberek számára is alakuljon ki egy elfogadható színvonalú nyugdíj. Éppen ezért előrebocsátom, hogy nem értek egyet az öregségi nyugdíjminimum teljes eltörlésével. De mielőtt a részletkérdése kre, az egyes elemekre rátérnék, szeretnék kitérni arra is, hogy ezekre a szociálpolitikai aggodalmakra, amiket következetesen az összes háttérbeszélgetésben jeleztünk a Pénzügyminisztérium, illetve az előkészítők felé, hogyan reagáltak, mi történt és mi v áltozott az eredeti elképzelésekhez képest. Az egyik reakciója az előkészítőknek az volt, hogy valóban letették a csomag benyújtásával egyidőben az időskori járadékot, a szociális törvény módosítása formájában egy nagyon szerény megoldási javaslattal állta k elő. Tekintettel arra, hogy a résznyugdíj megszüntetése csak innen számítva vagy a reform bevezetése után 11 évvel várható, azt gondolom, el tudjuk fogadni, hogy most egy ilyen szolid javaslattal elinduljon ez az ellátási forma, de mindenképpen arra kell törekedni az előttünk levő években, hogy mire a résznyugdíj valóban eltörlésre, megszüntetésre kerül, addigra
