Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4644 A bűnszervezet tipikusan vagyoni előnyre épül. A szervezett bűnözéssel szembeni fe llépés minden egyes nemzetközi konferenciáján - amely konferencia Magyarországon szinte minden második nap van, a múlt heti Kriminalexpo után éppen ma is zajlik egy szervezett bűnözés elleni konferencia - az első alaptételek egyike, hogy a szervezett bűnöz és a vagyoni előny szerzésre irányul; és ennek a vagyoni előnynek az elkobzása, a bűnszervezet tagjának a vagyoni előnytől való megfosztása elemi érdeke a társadalomnak. Tehát kérem a tisztelt Házat, hogy ezt a javaslatunkat támogassa. Az alapajánlásban, e gy korábbi ajánlásban rosszul volt leírva a szöveg, a benyújtott indítvány további korrekciója kiegészítésre szorult. Sajnos a mostani ajánlásban sem került átvezetésre az a korrekció, ami a bizottsági ülésen megtörtént, de abban bízunk, hogy ezeknek a kor rekcióknak az írásbeli megjelenése után a kormány is megváltoztatja a korábbi álláspontját és támogatni fogja az indítványunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Avarkeszi De zső államtitkár úrnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék reagálni a 16. ponttal kapcsolatban: én akkor nem ismerem a helyes szöveget. Ez a szöveg, ami az ajánlásban megjelent, nyi lvánvalóan nem támogatható, de akkor én meg fogom nézni a helyesen leírt szöveget. Az életfogytiglannal kapcsolatban az előbb már kifejtettem részben az álláspontomat; néhány, Hack Péter által elmondott kérdésre szeretnék reagálni. Az egyik teljesen úgy va n, ahogy elmondta: a sajtó, a közvélemény valóban így fogadja az ilyen ítéleteket. Én úgy érzem, hogy ebben egyébként valamennyiünk felelőssége megvan, hiszen például itt a Btk.módosítás vitájában volt olyan képviselő, aki bár tudta, hogy nem így van - le galábbis szerintem tudta, hiszen jogász az illető , mégis azt állította, hogy a jelenlegi szabályozás szerint 25 év után feltétlenül feltételesen szabadlábra kell bocsátani az elítéltet. Ez nyilván nem így van; mindent el kell követnünk azért, hogy erről egyébként a közvélemény tájékoztatást kapjon - nyilván nem a közvélemény és nem a sajtó tehet róla, hogyha ezt így gondolják. A 40 év számomra elfogadhatatlan: nagyjából felér azzal, mintha valakit valóban úgy ítélnének el, hogy soha esélye sem lehet arra, hogy a bíróság úgy döntsön, feltételesen szabadlábra bocsátanák. És itt nemcsak arról van szó, hogy esetleg a büntetésvégrehajtási intézetben milyen cselekményt követ el - biztos, hogy ott is kezelhetetlen lesz az illető , de sokkal nagyobb esély van ar ra, hogy megpróbál megszökni ebből az intézetből, és ha megszökik, akkor kint is - abszolút vétlen emberekkel szemben is - bármilyen cselekményt elkövet, hiszen neki már úgyis minden mindegy. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szige thy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen azzal szeretném folytatni, amivel az államtitkár úr most abbahagyta. Én nagymértékben egyetértek ezekkel az észr evételekkel, amelyeket most elmondott, két vonatkozásban: az egyik a halálbüntetés kérdése; a másik pedig a feltételes szabadságra bocsátást kizáró életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos elképzelések. Nyilván a halálbüntetés egy másik kérdés. A ha lálbüntetés csak olyan összefüggésben kerülhet itt szóba, hogy abban az esetben, ha a lakosság tényleg úgy érzi, hogy az életfogytiglani szabadságvesztésbüntetésnek nincsen elegendő visszatartó ereje, abban az esetben több ízben is felvetődik a lakosságba n az az igény, hogy állítsuk vissza a halálbüntetést - ez pedig, tudjuk, hogy milyen alkotmányos gondokat jelentene, és a nemzetközi szerződéseinket mennyiben érintené. Én úgy gondolom, hogy erre a kérdésre nem szabad kitérnünk.
