Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4633 kapcsolatos adatok hatóság részére történő átadásáról az egyes távközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 48/1997es kormányrendelet rendelkezik, tételesen megnevezve a szükséges adatokat is. Egyébként ugyanez vonatkozik a vizsgált paragrafusban felsorolt szinte minden esetre, amelyre az érdekeltek adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll. Ezt a kötelezettséget a vonatkozó jogszabályok különkülön is előírják, lásd pél dául a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt a távközlő hálózatok összekapcsolásáról, együttműködésük engedélyezéséről, valamint a hálózati szerződésekről szóló 158/1993as kormányrendeletet. Sajnálatos módon azonban nem tér ki a javaslat a már működ ő szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségére. Ez egy komoly hiátus. Teljesen világos, hogy a távközlési ágazat sajátosságai - többek között a szereplők: a fogyasztók és a szolgáltatók információs aszimmetriája, a piaci pozícióik alapvetően eltérő jell ege, a távközlési piacon meglévő piaci externáliák, a verseny hiánya, illetve tökéletlen volta, egyértelműen meghatároznak egy igen jelentős állami feladatot. Ezt megfelelő adatok híján nem lehet elvégezni. Vagyis nemcsak a szolgáltató alapítása vagy a szo lgáltatási helyzetbe hozása az érdekes, hanem a már működő szolgáltatók által kötelezően szolgáltatott adatok is érdekesek a kormány és az állam szabályozó feladatainak elvégzéséhez. Ez a kötelezettség - mármint az adatszolgáltatási kötelezettség - nemcsak a most még nem szolgáltató, de szolgáltatási helyzetbe kerülő, hanem a most szolgáltatókra vonatkozóan is nagyon fontos akkor, hogyha a távközlési törvény módosításáról tárgyalunk, ugyanis ezt nyilvánvalóan a távközlési törvényben kell megfogalmazni. Várh atóan egyébként csak egy hírközléspolitikai koncepció fog irányt mutatni arra vonatkozóan, hogy miként alakul a szabályozás intézményrendszere a távközlési szektorban, és kinek lesz szüksége ezekre az adatokra. Itt kanyarodok vissza ahhoz, hogy éppen ezér t erre szükség van. Tehát a távközlési törvény módosításakor kicsit fél lábon billeg a törvénytervezet módosítása, ugyanis szükségünk lenne arra a koncepcióra, amelyik kijelöl alapvető intézményi irányokat, hogy meghatározza a reform, az átalakítás gondola tmenetét. Ennek hiányában ebbe a javaslatba ezt nehéz beleeszkábálni. A jelenlegi szabályzó helyzetben a minisztérium van. Reálisnak tekinthető az a helyzet, hogy a szükséges adatokat számára a hírközlési hatóság gyűjti, s ezek alapján dolgoz ki javaslatok at a minisztérium részére. Az erre vonatkozó módosításokat egyébként a Fidesz frakciója már benyújtotta a Háznak. A 19. §ban a j) pont módosítására szeretnék kitérni, ugyanis úgy érzem, hogy ennek van igazán jelentősége. A j) pont kimondja, hogy "a közcél ú távközlő hálózatok nemzeti számozásának és címzésének kialakítása, azok kijelölése a szolgáltatók részére, beleértve a nemzetközi egyeztetéseket, állami feladat". A globalizálódó távközlés körülményei között az utolsó pillanat ez, amikor a számozás terül etén még rendet lehet tenni, ezért állami feladatként való kijelölése valóban nem várhat. Ugyanakkor nincs magyarázat arra, hogy ezt az állam miért nem vonta korábban magához. Ugyanis ez a költségvetési bevételi oldala szempontjából sem elhanyagolható fela dat. Miről is van szó itt? Arról, hogy vannak globálisan, nemzetközileg használatos számok, amelyek óriási üzletet jelentenek a távközlési cégeknek. Ilyen a világ minden részéről ingyenesen hívható 800as szám, ez a hazai piacon a 80as. ÉszakAmerikában 910 millió 800as szám van, amely közel 20 milliárd hívást jelent évente. Európában 150 ezer ilyen szám van, ez is elég sok egyébként. A globális számok kiosztását a Nemzetközi Távközlési Unió, az ITU végzi. A regisztrációs díj 275 dollár számonként. Eddig ebből körülbelül Európában 1617 ezret foglaltak el teljesen. Tehát a képviselőtársaim érzékelhetik, hogy az itteni állami feladatvállalás nagyon jelentős bevételt is
