Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP):
4628 fogyasztó felé, az üzletszabályzatok hatósági kontrollja, illetőleg jóváhagyása stb. Néhány a jogokból: a szerződések felmondásának joga törvényes esetekben, a vezetékjogok, a korlátozott kárfelelősség. Vannak és lesznek e tervezetből következően bőven szolgáltatók, amelyek nem koncessziós, de közcélú szolgáltatók az adatátvételi szolgáltatás területén, amelyek a közcélúságból eredő jogokat gyakorolhatják, de kötelezettségeik a koncessziósokkal ellentétben lényegében nem lesznek. Azt gondolom, a távközlési törvényben a jogok és a kötelezettségek aránya, a fenti szabályok a többivel együtt nemzetközi összehasonlításban is korrekt és jellemzően fogyasztóbarát. Ha ez a módosítás átmegy, akkor lesz belőle egy erősen, illetve aránytalan ul szolgáltatóbarát, a jogok és a kötelezettségek viszonyában következetlen törvény. Nem is beszélve arról, hogy ez szerintem visszalépés az európai iránytól; lehetne mondani egy oldallépésnek is. A második: a hatósági szerepnövekedés, különösen annak jell emzői ebben a tervezetben. Erre talán nem jó az a kifejezés, hogy Európához idomuló, hanem talán egy kicsit ellentétes irányú is lehet szerintem. A távközlésben alkalmazott, illetve alkalmazható eszközök, hálózatok tekintetében eddig is nyomasztó a hatóság i szerepvállalás, és a jogosítványok az európai tendenciák tükrében különösen visszásak. Ez a külföldi befektetők szemében pedig különösen érthetetlen és anakronisztikus. A magyarok legalább tudják, hogy ez az örökség a mindenható állam idejéből való, de a külföldiek nem nagyon. A tervezet változtatni kíván ezen a helyzeten, de szerintem nem túl sikeresen. A módosítás szerinti 19. és 19/A §ok nehezen magyarázhatók részemre - a módosításban a 11. és a 12. §. Például nem tudom, hogy a (3) bekezdés miről szól . Arról, hogy megint évekig nem lesz rendelet, és a hatóság addig ítélkezik, amíg valakik ki nem dolgozzák a megfelelőség lényegi követelményeit? A hálózatok és a szolgáltatók összekapcsolási és együttműködési szabálya között nehéz eligazodni. A törvényter vezetet és a módosítási tervezetet együtt nézve a szabályozás teljességgel inkonzisztens. Ezekben a témákban hol a kormány csinál majd rendeletet, hol a KHVMes miniszter, hol pedig a feleknek kell szerződniük. Mi lehet ebből az érdekes törvényi háttérből más, mint egyedi és eseti érdekeknek alárendelt megoldások? Véleményem szerint a mindent tudó és a mindenható hatóságosdi helyett a műszaki harmonizáció eszközeiként jellemzően nem a hatósági engedélyek, hanem a szabványok alkalmazása kívánatos. Erre halad ma a világ, de főképp Európa, ahol az államnak fontos esetekben - például nemzetvédelem vagy életvédelem stb. - a hatóságok inkább szabványok megalkotását kezdeményezik és alkalmazásukat elrendelik, mintsem hatósági engedélyeket osztanának. A szabványok a piaci szereplők közmegegyezésén alapulnak, annak termékei, és semmiképpen nem hatósági döntések tárgyai. Így sokkal harmonikusabb és korrektebb módon szabályoznak, illetve hatnak a piacra. Még a szabványokról annyit, hogy a hazai szolgáltatóknak ma már sz inte mindegyike a nemzetközi szabványosító szervezetekben jut hozzá az új technológiákhoz. Ezek keretében alakítják a hálózati és szolgáltatói együttműködés műszaki feltételeit. A harmadik, ami a kábeltelevízió kapcsán le van írva: az én értelmezésemben cs ak annyi, hogy ha ezután egy kábeltelevízió társaság meghirdet egy üzletszabályzatot, azzal közcélúvá nyilvánítja magát. Ebből a közcélúságból azután számos előnyt élvezhet úgy, hogy a serpenyőben a másik oldalon semmi kötelezettsége nincs. Ez kétségtelenü l szolgáltatóbarát lépés, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy fogyasztóbarát is. Dilemmáim a következők: Hol vannak a szabályozási célok megfogalmazásai, a kábeltelevízió műszaki szabályozása vagy más fontos kategóriák, mint az előfizető által műsorok és műsorszolgáltatók szabad választásának feltételei? Miért nem merít ez a tervezet az európai szabályozásból e tekintetben többet? Végül a tűrésre kötelezésről: A törvényjavaslat szerint a meglévő hálózatok alépítményeinek tulajdonosai vagy üzemeltetői tűré sre kötelezhetőek. E jog európai szabályokkal történő indoklása nem túl jó, ugyanis az európai
