Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4629 tűrésre kötelező szabályok nem ilyenek és nem ilyen jogosultakra vonatkoznak, például a kábeltelevízióra sem. E szabályokkal sikerült elérni azt is, hogy gyakorl atilag lesz olyan kivételezett közszolgáltatói infrastrukturális kör, amelyekre nem érvényesek a közművekre és a közterületek igénybevevőire hatályos területrendezési szabályok, hanem minden további nélkül igénybe vehetik a más által létesített alépítménye ket. Ilyen kivételezett lehetőséget mi indokolhat? A meglévő alépítmények tulajdonosainak még annyi joguk sem marad az ingatlanaik felett, mint amennyi a közterületeknek van. A meglévő alépítmények készítésekor a létesítők csak saját igényeikre terveztek é s létesítettek. E lehetőség a magántulajdonhoz kapcsolódó jogokat sérti, és törvény által szentesített eltulajdonításhoz vezethet. A meglévő alépítmények kapacitása véges. Mi történik például akkor, ha újabb szolgáltatók jelentkeznek akár egy hónap múlva? Miért pont egy bizonyos szolgáltató szerzi meg ezt a jogot? Mi történik, ha tönkremegy az esetleges új vendég? Ez felvetheti a tulajdonjogok további alakulásainak kérdéseit, illetve a tulajdonjoghoz kapcsolódó további jogok és kötelezettségek alakulásának kérdéseit. Összefoglalva: szerintem jobb megoldás lenne, ha a hírközléspolitikai koncepció és a műsorelosztásról szóló törvény koncepciójának megvitatását követően a frekvenciagazdálkodásról szóló törvények módosításával együtt egy csomagban tárgyalná a t isztelt Ház ezt a kérdéskört. De ha ez nem lehetséges, akkor igen megfontolt szakmai vitákban elfogadott módosító javaslatokkal együtt ajánlom majd a tisztelt Háznak elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fidesz. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Úgy hiszem, a magyar távközlés ezzel a törvényjavaslatmódosítással végképp túllépett az első, egyébk ént befejezetlen reform keretein. Az első távközlési reform még az 1990es évek elején kezdődött, és döntően a távközlés monopolisztikus jellegét bontotta meg. Ma már csak a telefóniában van területi monopólium, de ennek lebontása is feltűnt a láthatáron. Mi jellemezte az első reformot? Átgondolás nélküli kormányzati politika hiányában rögtönzések mentén haladt az első reform. Az események és az egyes szabályozások meglehetősen esetlegesre sikerültek, és bizonyos értelemben a túlszabályozás is jelentkezett néhány területen. Ugyanakkor el kell mondani, hogy az egyik legnagyobb lemaradást az előző kormányzat örökölte, a '90es évekig ugyanis a magyar telefonhelyzet és a távközlési helyzet kétségbeejtően rossz volt, szinte minden mutatónk szempontjából Európa u tolsó feléhez tartoztunk. Ezért érthető volt, hogy nehezen és döcögve alakult az a reform, amely a távközlés első nekilendülését célozta meg. Nagyon sok illúzió fűződött a koncesszió intézményéhez, amely tekintetében azonban ezek a remények csalókának bizo nyultak. Egyes esetekben a koncesszió intézménye hatékonynak bizonyult, de számos esetben határozottan lassította a fejlesztés ütemét. Ezt a mostani tapasztalatok kell hogy mondassák velünk. Általában is elmondhatjuk, hogy sok esetben visszafogta a fejlődé s ütemét. (19.20) A privatizáció és koncesszió összekapcsolása, megfűszerezve az önkormányzatok által agresszíven támogatott helyi telefontársaságokkal, nagyon drága távközlési struktúrát hozott létre. Helyenként kéthárom év késlekedést is eredményezett e nnek a struktúrának a kialakulása. Amikor ennek a struktúrának a kialakulása, illetőleg a távközlési reform kérdései a parlament előtt voltak, volt olyan veszély és világosak voltak azok a tények, amelyeknek figyelmeztetniük kellett volna mindnyájunkat arr a, hogy esetleg egy ilyen - egyébként Európában még van ilyen struktúra , de nagyon drága struktúra jön létre Magyarországon. Sajnos ezt ma adottságként kell kezelni.