Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Abdullah Omar, a Dél-Afrikai Köztársaság igazságügy-miniszterének és kíséretének köszöntése - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP):
4542 ahol ezt mondják. Mi nem akarjuk mondani, de azt gondolom, hogy igazából ez a Rubicon, hogy kötelezőe vagy nem. Ha már egyszer kötelező, utána már egy alkérdés, hogy most milyen típusú bizonytalanságokk al keletkezik ebből a rendszerből valamiféle nyugdíjjogosultság; azzal a bizonytalansággal, hogy bekerül egy feljavított felosztókirovó rendszerbe, vagy azzal a bizonytalansággal, hogy bekerül egy tőkefedezeti rendszerbe. Teljesen világos, hogy számos ors zág úgy döntött, ezt a kötelezettséget rója a polgáraira - nem olyan nagyon régen talán Svédország, 90 százalékos parlamenti jóváhagyással, de számos más ország is. Tehát ebben semmilyen rendkívüli nincs nemzetközi hasonlításban sem, hogy egy ilyen kötelez ettséget javasoljunk. Ha most belegondolunk az egyes emberek sajátos problémájába, én azt gondolom, az ő számukra sem rossz ez a választás. Őszintén szólva, ha valaki elolvassa azokat a számokat, hogy, mondjuk, '95 elején minden ötödik magyar állampolgár v olt 60 éven felüli, és 2050ben minden harmadik magyar állampolgár lesz 60 éven felüli, akkor azért az ember kezd egy kicsit aggódni, hogy a felosztókirovó rendszerbe beadott pénze után következő jogosultságát valóban akkor majd sokkal kevesebb járulékfiz ető mellett az állam ki tudjae fizetni, vagy nem tudja kifizetni. Ez a típusú kockázata nincs akkor, ha tőkefedezeti rendszerben van. Ott megnyílnak más kockázatok, ezt nem vitatom, de más típusú kockázatok, eme kockázat ellen őt a dolog védi. De összessé gében persze ezt a kötelezőönkéntes dolgot sem kellene talán túlhajtani, hiszen az indulásnál egyértelműen arról van szó, hogy az emberek óriási többsége számára választási lehetőség van, milliós nagyságrendben emberek választhatnak, hogy melyik rendszert akarják. Akikre nézve kötelező, azok csak a pályakezdők, akiknek viszont minden számítás szerint egyértelműen előnyösebb ezt a kombinált rendszert végigkövetni, mintsem a másik rendszerben maradni. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ezeket a gondolatok at szerettem volna a vitában felvetni, természetesen azzal az igénnyel, hogy további információkat, véleményeket adjak a vita folytatásához. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Ké tperces reagálásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tudomásom szerint soha nem sértettem meg Gyuricza Béla képviselőtársamat, ezért igen furcsának tartom, hogy azzal vádolt, ellenséges vagyok az ellenzéki pártokhoz. Nagyon sokszor éppen az ellenkező vádat hallottam másoktól: túlságosan is megértő és jóindulatú vagyok irányukban. (Dr. Pusztai Erzsébet: Minden relatív!) Úgyhogy remélem, az arany középúton ezu tán is sikerül megmaradnom. Ami képviselőtársamnak azt a mondatát illeti, hogy a miniszterelnök ígérget, de a nyugdíjasok tényeket várnak: a miniszterelnök ígérete és az ellenzéki pártok ígérete között annyi különbség mindenképpen van, hogy a miniszterelnö k ígérete számon kérhető belátható időn belül, míg az ellenzéki pártok ígérete bizonytalan ígéret, amely vagy számon kérhető lesz a későbbiekben vagy nem. Ilyen értelemben tehát '98. január 1jén a nyugdíjasok megtapasztalják, hogy a miniszterelnök ígérete bevált vagy nem. Az, hogy az ellenzéki pártoké bevált, vagy nem: talán igen, talán nem. Emlékeztetnék arra, hogy idén 19,5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, miközben az infláció már most lényegesen ez alatt van - nem lényegesen, csak egykét százalékpon ttal, 18 százalék körül van. Hogy ennek a jelentőségét megértsük, hadd emlékeztessek arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha valaki két éve államkötvényt vásárolt, 29 százalék volt a kamata, a nyugdíjak pedig 12,5 százalékkal emelkedtek. Ma a nyugdíjak 19 ,5 százalékkal emelkedtek, az államkötvények pontos kamatát nem tudom, mert sajnos nem vagyok olyan gazdag, hogy ezekbe fektessek be, de tudomásom szerint szintén 19 százalék körül jár. Ebből nyilvánvaló, hogy a nyugdíjak értékállóságát
