Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Abdullah Omar, a Dél-Afrikai Köztársaság igazságügy-miniszterének és kíséretének köszöntése - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
4540 állandó hiánytermelődés már nem j elentkezik. A vitában fölmerült, hogy ma is az úgynevezett implicit államadósság, tehát a meglévő nyugdíjkötelezettségekből következő államadósság a GDP több mint kétszeresét bőven meghaladja. Tulajdonképpen ez a hiány az ott meglevő hiány felszínre hozás át jelenti. Tehát itt ugyan meg fog jelenni egy hiány és egy államadósság, de ott az a típusú adósságunk csökkenni fog. Összességében tehát azt kell mondanom, hogy ezt a kialakuló költségvetési hiányt elviselhetőnek, vállalhatónak, finanszírozhatónak látju k. A második kérdéskör a gazdasági növekedés ügye. Úgy gondolom, hogy itt teljes félreértés van a vita során. A nyugdíjelőterjesztés nem arról szól, hogy milyen lesz a gazdasági növekedés. Itt vettünk bizonyos gazdasági növekedési pályákat, és ezeken a pá lyákon mutattuk be, hogy mi az intézkedések hatása. Ezt lehet viszonylag magasabb, alacsonyabb vagy még dinamikusabb növekedési pályán bemutatni. Igazság szerint ez alapvetően nem befolyásolja az összefüggéseket, hiszen ha kisebb a növekedés, kisebb a reál bér, kisebb a nyugdíj is. Tehát nem ez a perdöntő az egész összefüggésrendszerben. De ha már erről beszélünk, akkor azért azt gondolom, hogy kemény érvek szólnak az itt fölvázolt fő változat realitása mellett. Egyrészt hiszen - a vitában erről is szó volt - a magyar gazdaság '89 után még mindig 14 százalékkal alacsonyabban tart, mint akkor, tehát egyfajta helyreállítási periódus lehetősége van az ország előtt, mint ami Lengyelországban és egy darabig először Csehszlovákiában, majd Csehországban is látszódot t. Tehát van egy ilyenfajta esélyünk is. Biztos, hogy az európai uniós csatlakozás jelent egyfajta növekedési impulzust, ez a legtöbb csatlakozó országnál így volt. Természetesen, ha hallgatom azokat az észrevételeket, amelyeket mondjuk, a másik oldalon ül ő pártok meg szoktak fogalmazni, hogyha ők kormányra kerülnek, akkor milyen dinamikus növekedés lesz '98 és 2002 között, akkor úgy gondolom, erről az oldalról is nagyon nehéz megkérdőjelezni, hogy azok a növekedési számok, amelyek itt vannak, nem reálisak. Illetve, ha úgy gondolják, hogy nem reálisak, akkor becsületesen meg kell mondani, hogy ha a másik oldalon ülők fognak kormányozni '98tól, akkor ők nem tudnak ilyen növekedést vállalni, hanem csak kevesebbet. De azt hiszem, ezt nagyon világossá kellene t enni. Nagyon nehéz egyszerre kritizálni minket azért, hogy ez magas növekedés - ha úgy tetszik, ez nekünk egy prognózisunk, a pénzügy szakmai apparátusának prognózisa, hogy akármilyen kormány lesz '98 és 2002 között, vajon milyen növekedés fog kijönni. Ők így prognosztizálták. De szeretném aláhúzni, hogy nem ez a dolog lényege. Tehát nem az a nyugdíjreform megítélésének lényege, ez más összefüggéseken is múlik. Arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem csatoltunk vissza erre a modellre bármiféle hatá st a nyugdíjreform növekedést generáló hatásából. Mi úgy gondoljuk, hogy ilyen hatás van, de nem vettük figyelembe óvatosságképpen ebben a számításban. Néhány mondatot arról beszélnék, hogy hogyan is működik ez a pozitív növekedésgeneráló hatás. Azt hiszem , ez sem egészen világos az eddigi vita alapján. A lényeg azon van, hogy hosszú távú megtakarítások jelentkeznek a magyar gazdaságban. Aki egy kicsit vállalkozások táján már tanyázott, az tudja, ez az egyik alapvető problémája a magyar gazdaságnak, hogy it t csak rövid távú pénzek vannak. Nem is nagyon lehetnek mások, hiszen a betétek általában egyévesek vagy még annál is rövidebbek. Nyilván a bankok rövid távú betétekből nem tudnak hosszú távú kihelyezéseket csinálni. A dolog lényege abban van, hogy ugrássz erűen megnő a hosszú távú megtakarítás a gazdaságban. Csak példaszerűen mondom, hogy mi mindent lehet ebből csinálni. Mondjuk, jelzáloghitelintézetek által kibocsátott jelzáloghitelleveleket lehet venni 101520 évre, amiből például lakásépítkezéseket le het finanszírozni vagy mezőgazdasági fejlesztéseket; mondjuk, autópályaprojekteket lehet ebből megfinanszírozni, és nem 1012 éves külföldi hiteleket kell fölvenni, hanem 20 éves kötvényeket lehet lejegyezni; mondjuk, kockázatitőketársaságokat lehet csin álni, befektetési alapokat lehet csinálni, ingatlanokkal lehet nagyon jó üzleteket csinálni; a tőzsdén megjelenő új részvényeket, a tőkeemelés formájában megjelenő részvényeket meg lehet vásárolni - és folytathatnám. Nagyon világos, hogy ezeket a hosszú tá vú befektetési lehetőségeket pénzzel finanszírozni tudja.
