Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Abdullah Omar, a Dél-Afrikai Köztársaság igazságügy-miniszterének és kíséretének köszöntése - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ):
4529 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Sajnos meglehetősen tipikus volt a hozzászólása. Nagyon javasolom, kicsit értékelje át a nézetrendszerét. Ha ön a munkanélküliséget csak foglalkoztatáspolitikával akarja megoldani, és nem teszi hozzá például az oktatási rendszert, akkor nagyonnagyon nagy tévútra téved. Ha ön a családdal kapcsolatos problémákat csak családi pótlékkal akarja megoldani, akkor nagyon súlyos tévútra téved, ha nincs egy átfogó társadalomképe, ha nem veszi figyelembe, hogy a bizonyos, egyik irányú döntések milyen hatással vannak a társadalmi mozgásokra és az egyénekre, akkor nem tud politikát csinálni, nem tud jövőképet alkotni, és nem tud jó döntéseket hozni, csak jobbrabalra tipeg, egy helyben. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Soós Károly Attila képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségének részéről; felszólalásra felkészül Gyuricza Béla képviselő úr, a Fidesztől. Megadom a szót Soós Ká roly Attila képviselő úrnak. SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitában elég sajátos szerepet játszik az ellenzék. Itt egy nagyon fontos rendszerről van szó. Amikor a nyugdíjrendszerről beszélünk, e z ma 3 millió polgártársunk számára biztosít alapvető ellátásokat, ez a rendszer a bruttó hazai termelésnek mintegy 9 százalékát jelenti, s ennek a jövőjéről beszélünk most. A tisztelt ellenzék gyakran beszél arról, hogy meg kell akadályozni az ország két részre, egy gazdagabb és egy szegényebb részre szakadását. Az ezzel kapcsolatos veszélyeket ittott még el is túlozza, bár ez a veszély, azt hiszem, tényleg valós, és erre oda kell figyelni. De vegyük észre, mi is történik itt a nyugdíjrendszer környékén! Tisztelt Képviselőtársaim! Tőkefedezeti jellegű nyugdíjrendszer már létezik. Ezt önök, gondolom, meg sem akarják akadályozni - de ha akarnák, sem tudnák. Tőkefedezeti nyugdíjrendszerben a magyarországi magas jövedelmű családok igen jelentős része vagy bizt osítás elnevezés alatt, vagy önkéntes nyugdíjpénztár elnevezés alatt részt vesz. Ez egy kedvező rendszer, és ezért részt vesznek benne. Ma azonban a szegény családoknak, az alacsonyabb jövedelmű családoknak nincsen ilyen rendszerük, nem vesznek benne részt . Most ez a kormányjavaslat, amely előttünk fekszik, alapjában véve arról szól, hogy a kötelező nyugdíjjárulék terhére, amely egyébként is kötelező, az alacsonyabb jövedelműek is részesedni fognak egy ilyen tőkefedezeti jellegű nyugdíjrendszerből. Amikor önök ezt élből ellenzik, akkor önök az ország kettészakítása mellett szavaznak - csak szeretném ezt teljesen világossá tenni az önök számára! Amikor önök ellenzik a kötelező tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetését, akkor úgy foglalnak állást - tetszik, ne m tetszik , hogy legyen ez a gazdagok privilégiuma. Ami a szegényebbeket illeti, ők ebből a láthatólag jó - mert hiszen, ha a gazdagok a maguk részére csinálják, akkor vélhetően mégiscsak jó - rendszerből csak ne részesedjenek; hadd maradjon ez a gazdagok privilégiuma! Úgy gondolom, ez elég szerencsétlen hozzáállás a tisztelt ellenzék részéről. (Dr. Pusztai Erzsébet: Hát ez elég szerencsétlen!) Azt hiszem, az is elég furcsa dolog, hogy itt például Pusztai Erzsébettől kétpercesekben rendszeresen halljuk azt , hogy milyen gondok vannak az állami nyugdíjrendszer működtetésével. Ezek után az ember azt gondolhatná, hogy akkor most ezzel amellett akar érvelni, hogy legyen ez a másik pillér, nevezetesen a tőkefedezeti rendszer, mert hiszen, ha az állami rossz, akko r ahhoz képest a másik talán jobb - de nem! Ő nem emellett érvel
