Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Abdullah Omar, a Dél-Afrikai Köztársaság igazságügy-miniszterének és kíséretének köszöntése - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ):
4530 ezzel, hanem mégis maradjon csak az a rossz állami, mert az rossz ugyan, de azért mégiscsak az maradjon - ami egy elég furcsa logika. (Dr. Pusztai Erzsébet: Ez csúcs!) Ehhez még azt is hozzá lehetne tenni, hogy előfordult már ilyen, hogy valakik élből ellenezték egy tőkefedezeti elem nyugdíjrendszerbe való bevezetését. Például az elmúlt évben Franciaországban a szocialisták meg a kommunisták ezt ellenezték - most kormányra kerültek. Nem látom annak különösebb nyomát, hogy ezt a rendszert, amelyet élből alapjaiban elleneztek, most meg szeretnék szüntetni és visszaállítani a régi rendszert. (11.40) Így aztán sikerült egy olyan helyzetbe lavírozniuk magukat, hogy most majd működtetniük kell egy ol yan rendszert, amelyikhez annyi közük volt, hogy élről ellenezték ezt az egészet. A mostani ellenzéket ilyen veszély, gondolom, nem fenyegetné, mert nem fognak kormányra kerülni. (Derültség a bal oldalon.) De azért az elég furcsa, hogy ha egyszer egy ilyen rendszer kialakulóban van, akkor ennek a részleteihez nem is akarnak hozzászólni, mintegy kívülhelyezkednek ennek a dolognak az érdemi vitáján, holott itt a nyugdíjrendszer jövőjéről van szó. (Közbeszólás a jobb oldalon: Mondhatnál róla valamit itt már!) Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban a tőkefedezeti pillérről mint a nyugdíjrendszernek egy fontos új eleméről - vagy a fontos új eleméről - szeretnék beszélni. Ez a tőkefedezeti pillér, mint ismeretes, összefügg a nyugdíjpénztárak jövőbeni létrehozá sával. Világos, hogy itt nem valamifajta pénzügyi lobbyról, hiszen ma még nem is létező intézményekről van szó. (Közbeszólás a jobb oldalon: Most mondtad, hogy létezik.) Sőt tulajdonképpen nem is a holnap létező intézményekről, mert hiszen míg ez a rendsze r valóban jelentős tőkeeszközöket fog fölhasználni, fölhalmozni, addig sok év el fog telni. Tehát itt valóban hosszabb távú intézményekről és intézményi működésekről van szó, ahol az állam fontos és felelős feladata marad a szabályozás, a felügyelet és a g aranciaalap működtetése, hogy az eszközök valóban a nyugdíjba menetelkor a nyugdíjasok rendelkezésére álljanak. Nos, ami a tőkefedezet bevezetésének indoklását illeti, itt először is hadd jegyezzem meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a komoly probléma a v ilág adórendszereiben - és nem csak a magyar adórendszerben , a bérek nagy közterhei, adó- és járulékterhei, amelyeknek a gazdasági hatásai rendkívül kedvezőtlenek, például arra ösztönöznek, hogy az adókat, a járulékokat elkerüljék. Magyarországon különös képpen magasak ezek az adó- és járulékterhek a bérek esetében. De ez valóban világtendencia - a londoni Economist múlt heti száma pontosan erről ír - az OECDországokban, és általában növekvő irányzatú, sajnos, a bérek adókkal és járulékokkal való terhelés e. Az egyik feladat ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan az, hogy ezeket a terheket, amennyire lehet, csökkentsük. Itt a legkülönbözőbb elképzelések merülnek föl, hogy mit lehetne inkább bérek helyett adóztatni, ebbe most hadd ne bocsátkozzam bele; de a problé mának egy másik megoldása, a megoldásnak egy másik eleme éppen az, hogy ezeknek a járulékoknak egy részét a járulékfizetésre kötelezettek önmaguknak fizessék. Itt abból indulunk ki - és nemcsak mi indulunk ki ebből, elvégre ez, az ilyen nyugdíjreform nem c sak magyar sajátosság , hogyha maguknak fizetik, akkor azt kevésbé érzik terhesnek. Ez is csökkentheti az arra való motiváltságot, hogy a járulékokat elkerüljék, miközben persze hangsúlyozom, hogy egyébként a terhek csökkentése is olyan dolog, amit meg ke ll valósítani. Tehát ez az egyik olyan dolog, ami miatt helyes egy ilyen rendszernek a bevezetése, és nyilván ettől se független az, hogy például a francia jobboldal, amelyikhez a magyar ellenzéket állítólag valamilyen közös ideológia és egyebek szálai köt ik, bevezetett egy ehhez alapjában véve hasonló rendszert. (Dr. Pusztai Erzsébet: Melyik ellenzék alatt?) A mai magyar ellenzékről általában beszéltem, például a Magyar Demokrata Néppártról is... (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem azonos!) - igen. (Dr. Pusztai Erz sébet: Több párt nincs?)
