Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4504 restriktív monetáris politika, mert ez viszont beletartozik a központi beavatkozás fogalmába, a gazdaságba. Az optimális az lenne, ha a gazdaságot hagyná a mindenkori kormány működni, virágozni, és csak akkor avatkozna be, ha szükséges. Itt viszont egy állandó beavatkozási folyamatnak vagyu nk tanúi, és éppen a mai lap ad hírt arról, hogy a Raiffeisen Central Bank elemzői itt jártak Magyarországon, és megállapították, hogy sajnos az egyéb, valóban már meglévő olyan jelenségek ellenére, amelyek bizonyos várakozásokat keltenek, Magyarországon ( Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) sajnos még mindig folytatódik a restriktív monetáris politika. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Toller László ké pviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Henri Fayol jeles francia közgazdász határozta meg először az igazgatási ciklus fogalmát, amelyet gyakorlatilag a modern igazgatások egyértelműe n magukévá tesznek, melynek lényege: előrelátni, tervezni, szervezni, dönteni, ellenőrizni. Gyakorlatilag modern igazgatás e nélkül a ciklus nélkül, e nélkül a ciklikusság nélkül és e nélkül a rendszer nélkül nem igazán működik. Ebből képviselőtársam kieme lt egy folyamatot - illetve kiemelt egy szervezetet és nem folyamatot , a tervezés folyamatát, és azt állította, hogy a magyar miniszterelnök történelmi léptékű hibát követ el, amikor visszasírja a tervhivatalt. Gyakorlatilag nem az intézményről van szó, ezt nagyon jól tudja képviselőtársam, hanem arról, ami a rendszerváltás után Magyarország gazdaságából meglehetősen hiányzott - és nem az intézmény miatt hiányzott , az, hogy előrelásson egy kormány, tervezzen egy kormány, szervezze meg a munkáját egy kor mány, vállalja a döntéseket, és ellenőrizze is azt a tevékenységet, amelyet vállal, illetve el kellett végeznie. (9.40) Ennek a szervezeti rendszere nagyjából kialakult Magyarországon a rendszerváltás után, ugyanakkor a tervezés került ki ebből az igazgatá si ciklusból, mint olyan tevékenység, amely végül is áttekinthetővé tesz bármely társadalmat és bármely rendszert. Volt módom Gál Zoltán elnök úrral Japán legnagyobb tervezőintézetében, intézményében járni két héttel ezelőtt, és ebben az intézményben, amel yet az állam és a kormány jelentősen támogat, és a legnagyobb megrendelője ennek az intézetnek a japán kormány, elmondták, hogy elképzelhetetlennek tartják azt, hogy egy modern ipari társadalomban a kormány ne végezzen tervező tevékenységet. Azt hiszem, az eredmények viszont látványosak Japánban is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót , elnök úr. Kísért a múlt, avagy a gazdaságirányítás időszerű kérdései a nyolcvanas évekből - ez volt a címe Varga Mihály képviselőtársunk hozzászólásának, és én nagyon örültem ennek a címnek, mert meg voltam róla győződve, hogy egyetértünk. Én ugyanis tis ztelt képviselőtársaim, hétről hétre, hónapról hónapra úgy érzem magam itt a parlamentben, hogy kísért a múlt. Mert miről is szóltak a nyolcvanas évek gazdaságpolitikai vitái Magyarországon? Arról szóltak ezek a gazdaságpolitikai viták, hogy az állam telje s körű tulajdonára vane szükség, vagy meg lehet engedni a magántulajdont. Azt mondták a reformerek, hogy bizony a magántulajdonra szükség van. Azt mondták az ortodox kommunisták, hogy: nem, nem, az államnak tulajdonosként kell a maga
