Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 10 (281. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
4498 lennünk ezeken a külföldi helyeken is. Mi is mutassuk meg a magunk igazságát, ami nem a magunk igazsága, hanem a tényleges történelmi igazság, amely ezekben a font os történelmi kérdésekben sajnos az európai közvéleményben is sokszor eltorzul. Tehát a magyar nemzetnek joga van ahhoz, hogy megmutassa magát Európában, a világban is. Itthon pedig nagyon kell vigyázni arra, hogy ne történjenek meg olyan esetek, amikor sa ját magunkat, a saját ifjúságunkat vezetjük félre. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kelemen András frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Fórum, "Nemzet i minimum és magyarmagyar csúcs" címmel. Megadom a szót. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Tisztelt Ház! A NATO és az EU kapui előtt állva a magyarság - éppúgy, mint ezer éve - ismét egy új történelmi sorsforduló korát éli. Az euroatlanti egységesülés azonban ne mcsak a törzsország lakosságát, hanem az egyetemes magyarság egészét érinti. Nem mindegy az, hogy magyar és magyar egymással más és más rendszerekben szembekerüle, vagy közös törekvéseket tud követni. A magyarság alapvető érdeke, hogy a Kárpátmedence egé sze, ahol őshonosak vagyunk, minél előbb az európai kerítésen belülre kerüljön. Érdekünk, hogy Magyarországgal együtt minél több szomszédos ország hasonló erőfeszítéseket tegyen. A térség szomszédos országaiban széttagolt magyarságra fontos szerep hárul az eredményes integráció megvalósításakor. Ezért az MDF szükségét érzi annak, hogy ismét összehívásra kerüljön egy újabb magyarmagyar csúcs, amelyen az anyaországi és a szomszéd országokbeli magyar pártok lerögzítenék európai, sőt euroatlanti céljaikat, és megvizsgálnák a cél elérésének lehető módozatait. Fontos lenne, hogy véleményt cseréljünk az integrációt érintő alapvető kérdésekről, hiszen tudatosítanunk kell, hogy a különböző országokban a magyarság helyzete csak kisebbségi voltában azonos, ugyanakkor államról államra különbözik. Ha elfogadjuk a magyar nemzet, a magyar kultúra alapvető egységét, és ennek szellemében kívánunk tevékenykedni, akkor erőteljesen merül fel a kérdés: a politikai határoktól szabdalt térségünk, a benne jelentkező változatos vis zonyok mellett hogyan kezelhető úgy, hogy a magyarok semelyik lakóhelye se kerüljön hátrányos helyzetbe, és a magyar nemzet minden tagjának lehetőségeit egymáshoz közelíteni kívánó politikának milyen eszközei lehetnek? Amilyen természetes, hogy országunk s zinte azonnal azután, hogy Ausztria aláírta a schengeni egyezményt, felvette a kapcsolatot a schengeni titkársággal, hogy közösen elfogadható megoldást találjon a magyarosztrák határ mint úgynevezett külső határ kérdéseire, épp olyan természetes és fontos lenne, hogy megtárgyaljuk az összmagyarság érintett csoportjainak bevonásával azokat a szükséges előkészületi lépéseket, amelyek megválaszolják az európai integráció útján történő, előreláthatólag különböző ütemű előrehaladás által felmerülő kérdéseket. E zen ügy felvetése nemcsak szükséges, de lehetséges is. Például szolgálnak erre az északi útlevélunió országai. Az előttünk felmerülő kérdésekkel azonban nekünk kell megbirkóznunk, különben ellenünkre fognak megszületni a válaszok. Felelős kormány nem térhe t ki a hosszabb távú megoldások kidolgozása elől, és ezt csak minden magyar képviseletének bevonásával lehet eredményesen lefolytatni. Javaslom tehát, hogy a magyarmagyar csúcstalálkozó két részből álljon. Legyen egy szűk körű megbeszélés, amely magyarma gyar véleménycsere. Ezt kövesse azonban egy tágabb megbeszélés, amelyen a magyar pártok mellett vegyenek részt a szomszédos országok, valamint a NATO- és EUtagországok budapesti nagykövetei. Ez egyúttal elkerülhetővé teszi az első magyar csúcs után világs zerte felhangosított félreértelmezésekhez hasonló, újabb értékelések kialakulását is. Javaslatom egyben igen fontos részét képezheti az úgynevezett nemzeti minimum megalkotásának, melyet Lezsák Sándor, az MDF elnöke, a március 25ei levelében indítványozot t
