Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4443 jelenlevők az előző ci klus kétharmados törvényeire. Tudjuk azt, hogy minden kétharmados törvénynél, az önkormányzati törvénytől a legelején a rendőrségi törvényig a legvégén, mindig nagyon súlyos kompromisszumokra kényszerültünk mi is és önök is. Mindenkinek nagyon sok mindent kellett feladnia az álláspontjából ahhoz, hogy a kétharmados törvény megszülessen, de kényszerítve voltunk ezekre a kompromisszumokra. Most elmondták itt ellenzéki képviselők, hogy nagyon sok mindennel egyet tudnak érteni ebben az alkotmányozási csomagban, csak azzal nem, ami az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban van benne. Igaz, hogy ez a legsúlyosabb, én ezt nem vitatom. De vegyük észre a következőt: az öt ellenzéki frakció egyformán utasítja el azt, ami az igazságszolgáltatással kapcsolatban van az alkotmánymódosítási csomagban. Azt, hogy a Magyar Demokrata Fórum meg a Kereszténydemokrata Néppárt elutasítja azt, ami az országos igazságszolgáltatási tanács kapcsán ebben van, ezt én megértem, hiszen ők ezt mindig is ellenezték; az előző ciklusban i s elleneztek minden ilyen javaslatot. (20.40) De az, hogy a Fidesz, akinek a dolog lényegében benne van a programjában? Itt van - szokásom szerint - a Fidesz '93as kongresszusának anyaga, benne a közjogi szekció tézisei, ahol azt olvasom, hogy "a bírói fü ggetlenség biztosítására tényleges anyagi és szervezeti garanciákkal kell ellátni az ítélkezésre hivatott szerveket". A következő bekezdésben: "az igazságszolgáltatási szervezetrendszer korszerűsítését, a négyszintű bírósági rendszer és a kétszintű jogorvo slati rendszer bevezetését". Itt van ebben a Fideszkiadványban - '93ból - a D/1. oldalon. Ha igaz az, hogy ez a kormány most már nemcsak a gazdaságpolitika számos kérdésében, hanem még a közjogi kérdésekben is azt hozza be a parlamentbe, amit a Fidesz év ek óta mondott, akkor az, hogy a Fidesz ugyanúgy elutasítja ezt az alkotmánymódosítási csomagot, mint az az MDF meg KDNP, akik tényleg nem ezt az álláspontot képviselték, akkor nem tudok másra gondolni, mint hogy a politikai cél valójában az, hogy rákénysz eríteni a két kormánypártot, hogy vagy egyedül szavazzák meg, és akkor el lehet őket mondani a demokrácia sárbatipróinak, vagy lemondanak a saját programjaik megvalósításáról. Hadd hívjam fel ezzel kapcsolatban a figyelmet arra, hogy ez nagyon fontos pontj a a politikai fejlődésnek, mert hiszen mi évek óta azt gondoltuk, meg mondtuk is, hogy a Fidesz nagyon sok kérdésben eltávolodott az eredeti elveitől - mindenekelőtt a gazdaságpolitikában, egyházpolitikában, emberi jogi kérdésekben , de a közjogi kérdések ben ma is tartja azt a liberális álláspontot, amit évekkel ezelőtt képviselt, és az alkotmányozás folyamatában ez nagyon világosan látszott. Ez az a pont, ahol - úgy tűnik - a Fidesz az új koalíciós megfontolásainak most már a közjogi kérdésekben való állá spontját is alárendeli. Végighallgattam Áder János - nemcsak az alkotmánymódosításban, hanem az igazságügyi csomag kérdésében is - felszólalását, és abban a fölszólalásban ennek a bírósági reformnak, az igazságszolgáltatási reformnak minden részletkérdésér ől szó esett, de véletlenül sem említette meg ezt a két kérdést a vezérszónoki beszédében! Azt a kérdést, hogy itt célul van kitűzve az igazságszolgáltatás elválasztása a kormánytól, ami egyértelmű fideszes, liberális álláspont volt korábban - ugyanúgy, mi nt az SZDSZben , és egyértelmű célként volt kitűzve a négyszintű bíráskodás megteremtése, ami szintén benne van a Fidesz programjában, megkerülte. Tehát eljutottunk oda, hogy a Fidesz közjogi kérdésekben is átállt egy másik oldalra, amit én személy szeri nt nagyon sajnálok. A dolog lényege, hogy ezek után mit tegyen az a kétpárti kormánykoalíció, amelyik a programját meg akarja valósítani, amelyik úgy ítéli meg - és ennek részleteibe nem megyek bele , hogy ennek megvalósításához ezeken a pontokon nélkülöz hetetlen az alkotmánymódosítás, és ugyanakkor nincs más lehetősége, mint hogy egyedül csinálja, mert az ellenzék - ha úgy tetszik: dafke - nem hajlandó ezt támogatni. Ez egy nagyon nehéz dilemma, mert komolyan azt gondolom, hogy ilyen súlyú kérdéseket nem szerencsés két pártnak csinálni. (Dr. Szabad György: Úgy van!) Ebben egyetértek önökkel, ebben nincs köztünk vita. És ha végigkísérik azt a három évet, amit itt eltöltöttünk, azt kell
