Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4427 DR. HÉTHY LAJ OS munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : (A hangosítás nem működik.) Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A kormány törvényjavaslatot nyújtott be... (Közbeszólások: Nincs hang! Megnyomtad a gombot?) ELNÖK (G. Nagyné dr. M aczó Ágnes) : Kis türelmüket kérem. (A felszólaló elé hordozható mikrofont helyeznek.) DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : (Hangosítással.) Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az alkalmi munkavégzés szabályozására. Kérdés, miért szükséges ez a szabályozás. A gazdasági átalakulás a foglalkoztatás alapvető átalakulását hozta magával az elmúlt években. Nem csupán a foglakoztatás színvonalában, ágazati és területi szerk ezetében következtek be alapvető, közismert változások, hanem egyéb jellemzőiben is. Korábban meghatározó, csaknem kizárólagos volt a munkavállalóknak a munkaadó telephelyén, megszakítás nélkül, teljes munkaidőben való foglalkoztatása. Ennek bázisát a nagy vállalatok jelentették, amelyek ugyanakkor kevéssé voltak érzékenyek arra, hogy munkaerejüket mennyiben használják ki. A gazdasági átalakulással, a magánszemély és kisvállalkozó munkáltatók százezres nagyságrendű megjelenésével hazánkban - hasonlóan más eu rópai országokhoz - egyre jelentősebbé vált az úgynevezett atipikus, tehát nem tipikus foglalkoztatás, amelynek egyik jellemző megjelenési formája az alkalmi munka. Hosszabb idő óta meglévő, megalapozott és jogos munkavállalói, munkaadói, de mondhatni, tár sadalmi igény, hogy kerüljön sor az alkalmi munkavégzés jogi szabályozására. A benyújtott törvényjavaslat ebben az irányban teszi meg az első, ha úgy tetszik, úttörőnek tekinthető lépést. Tisztelt Országgyűlés! A jogi szabályozás, í gy a munkajogi szabályozás akkor töltheti be funkcióját, ha nyomon követi az élet, adott esetben a foglalkoztatás változó realitásait. Ha ezt megteszi, módja van a realitások megfelelő alakítására. Ha ezt elmulasztja, az élet elmegy mellette. Ha ma az egyr e növekvő jelentőségű alkalmi munka számára a jogi szabályozás megfelelő törvényi kereteket teremt, esélyünk van arra, hogy ezt a típusú munkavégzést megtartsuk a törvények keretei között, illetve ahol ma illegális formában valósul meg, betereljük a törvén y keretei közé. Ennek elmulasztása esetén viszont azzal kellene számolnunk, hogy az illegális, a feketefoglalkoztatás egyik válfaját hagyjuk bővülni, terebélyesedni. A benyújtott törvényjavaslat célja tehát az alkalmi munkavállalás fehéren tartása, kifehér ítése, azaz legális munkahelyek megőrzése, számuk növelése. A kormány foglalkoztatáspolitikája már korábban számot vetett a rövid idejű, alkalmi munkavégzés szélesedő gyakorlatával, és ebből kiindulva eddig is fontos törekvése volt annak előmozdítása, hogy a munkanélküliek elfogadják a rövid időtartamú munkalehetőségeket is, ezáltal munkatapasztalatot szerezzenek, megtörjék a tartós munkanélküliség időszakát. Ennek érdekében kezdeményezte a kormány a munkanélkülijáradék, majd a munkanélküliek jövedelempótl ó támogatása szüneteltetésének bevezetését a rövid idejű munkavégzés esetére. Az a szabályozás pedig, miszerint a munkanélküliek jövedelempótló támogatása lejártát követően 180 napos biztosítási idő összegyűjtésével lehet ismét jogosultságot szerezni a mun kanélkülijáradékra, szintén abban teszi érdekeltté a munkanélkülieket, hogy az alkalmi jellegű munkavállalást is legalizálják. A legalizálási törekvés azonban nem mindig találkozott a munkáltatók szándékával. Ennek egyik oka a közterhek magas mértéke, más ik oka pedig az, hogy az alkalmi munkavállalók foglalkoztatásához is rengeteg adminisztrációs teher kötődik. Az önök előtt lévő törvényjavaslat egyik küldetése a legális alkalmi munkavégzéssel szemben eddig megnyilvánuló munkaadói ellenérdekeltség mérséklé se, illetve leküzdése, mégpedig az adminisztrációs terhek csökkentésével. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkenti, és lehetővé teszi, hogy azok a magánszemély munkáltató k, akik általában nem rendelkeznek széles körű társadalombiztosítási, adózási ismerettel, egyszerű