Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
4414 Nem kíván om megismételni a képviselőtársaim által elmondottakat, csupán egykét gondolattal szeretném azokat kiegészíteni. Az az érzésem, hogy a Házszabállyal kapcsolatos problémánál a kormánykoalíció részéről egy nyílt támadás folyik jelen pillanatban megítélésünk szerint az összes ellenzéki jog felfüggesztése érdekében. Hozzányúlunk, helyesebben hozzányúlnak az Alkotmánybíróságról szóló törvényhez, nem próbálják az Alkotmánybíróság által megtámadott Házszabályt korrigálni, jóllehet párhuzamosan, pont a mai napon a házszabálymódosításra be van terjesztve az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet a Ház tárgyalni fog, aminek tulajdonképpen mi a lényege? Az, hogy egy nagyon lényeges kisebbségi jognak, a napirend előtti felszólalásoknak a rendjét kívánja a kormá ny megváltoztatni. Egyértelmű az, hogy minden jogszabályból, törvényből, országgyűlési határozatból a kisebbségi jogokat szeretné kivenni. Ezzel szemben pedig van olyan előterjesztés, ahol nagyon furcsa módon megjelennek a látszatkisebbségi jogok, mint pél dául a kormánytagok és az államtitkárok jogállása, ahol a parlament egyötöde kérheti, hogy a miniszterelnök a jogszabálysértő miniszter hivatalban tartását szíveskedjen megindokolni. Ott sincs semmi egyéb lehetőség, csupán az, hogy a miniszterelnököt szóra tudják bírni. Tehát gyakorlatilag azoknak a kisebbségi jogoknak, amelyekkel a kisebbségben lévő ellenzék bármilyen eredményt el tud érni, azoknak szépen, folyamatosan történő kigyomlálása van a Házszabályból és az alkotmánybíráskodás terén is. A 70 éves k érdéssel kapcsolatban felvetette Kónya Imre, hogy most a 70 évet oldjuk fel, jövőre lehet, hogy fel fogjuk oldani a kilencéves választási időt, aztán a végén királlyá választjuk az alkotmánybírákat. Minden olyan intézkedést, ami a jogszabály megkerülését é s a Ház együttműködését beszorítaná, a kereszténydemokraták minden körülmények között támadnak. Ragaszkodva a Szájer József, Dávid Ibolya és Kónya Imre képviselők által elmondottakhoz, ehhez csatlakozva, változatlanul azt javasolom, amit a Magyar Demokrata Néppárt képviselője: ilyen módon itt semmiféleképpen ne zárjuk le a vitát, próbáljunk meg egyeztetni, mert ilyen körülmények között nem hiszem, hogy az ellenzék közül bárki is meg tudná szavazni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az el lenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Mivel több jelzés nem érkezett, megkérdezem, hogy kívánnake szólni. (Dr. Toller László és dr. Avarkeszi Dezső jelentkezésére:) Közben már jelentkeztek, tehát először megadom a sz ót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, ugyanis Toller László úr visszalépett... (Dr. Avarkeszi Dezső: Ha lehet, először Toller képviselő úrnak legyen szíves megadni a szót!) Akkor kérem, újra nyomja meg a gombot, mert előszö r megjelent a neve, később ettől visszalépett. Most megjelent - megadom a szót Toller László úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én nagy csodálkozással hallgattam Rubovszky György szavait, hiszen Bihari Mihály képviselőtársam elmondta az előterjesztéshez fűzött véleményében, hogy egy olyan rendkívüli intézmény ez az előzetes normakontroll, amely ilyen széles értelemben a világ törvényhozásaiban nemigen található. Gyakorlatilag az ellenzéki kerekasz tal során lépett elő gondolatként ez a kiegyenlítő mechanizmus, mert itt arról volt szó, az akkor legnagyobb két párt között ez jelentette volna a kölcsönös féket a parlament belső működését illetően. Ez ma már meglehetősen időszerűtlen, akkor egy aktuális problémát kezelni tudott, és azóta sem igazán tudott ezzel az intézménnyel mit kezdeni maga az Alkotmánybíróság sem, és igazán nem volt gyakorlata az intézménynek a parlament falai között sem. Az is teljesen nyilvánvaló - és ellenzéki képviselőtársaim is elismerték az alkotmányügyi bizottság előtti vitában, nemcsak most, hanem akkor, amikor a Házszabály módosításáról még tavaly tavasszal tárgyaltunk , hogy az előzetes normakontroll intézménye mellé mindenképpen módosítani kell az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hiszen valamiféle eljárási határidőt akkor is kell
