Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
4412 Az Alkotmánybíróság - észlelve azt a sajátos szituációt, hogy itt ötven országgyűlési képviselő él ni kívánt alkotmányos jogával és az Alkotmánybíróságról szóló törvényben biztosított jogával, és előzetes normakontrollt kívánt kérni az összeférhetetlenségről szóló törvény ügyében, a Házszabály rendelkezései azonban megakadályozták, hogy ezzel a jogával az ötven képviselő élni tudjon - megállapította, hogy ez alkotmányellenes szituáció, mert mindaddig, ameddig a képviselőknek ez az alkotmányos joga fennáll, addig a Házszabálynak biztosítania kell ennek gyakorlati érvényesítését. (18.00) Mit csinál erre a kormány? Nem azt, ami a kötelessége lenne, hogy az 50 képviselő számára az alkotmányban és az alkotmánybírósági törvényben biztosított jog gyakorlati érvényesítését is lehetővé tevő házszabálymódosítást készít elő - hozzáteszem, hogy a pártokkal való egye tértésben természetesen , hanem megváltoztatja az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, illetőleg erre tesz javaslatot, és megszünteti azt a jogot, hogy az 50 képviselőnek törvény adta joga legyen az Alkotmánybírósághoz fordulni. Így nem lehet a törvényalko tó hatalommal élni, mert pont a visszájára fordul a dolog. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg - helyesen , hogy a gyakorlat érvényesülését biztosító házszabálymódosítást kell megtenni, hogy egy alkotmányos jog a gyakorlatban érvényesüljön, ehhez kép est a kormány azt mondja: elveszem ezt a jogot, és akkor nincs probléma, hogy nem lehet érvényesíteni. A Magyar Demokrata Néppárt ezért nem azt tartja lényegesnek ebben a kérdésben, hogy most indokolte, vagy a nyugateurópai országok gyakorlatával egyezőe az, hogy 50 képviselőnek egyáltalán joga van az Alkotmánybírósághoz fordulni előzetes normakontrollt kérve, meg hogy a bizottságnak indokolte megadni az ilyen jogot - szerény véleményem szerint egyébként indokolt , hanem az az alapvető kérdés, hogy így , egy ilyen aktuálpolitikai probléma kapcsán nem lehet megváltoztatni egy alkotmányos jogintézményt, úgy, hogy pont a törvény adta jogot igazítom a politikai igényekhez, és nem fordítva teszem, tehát az Alkotmánybíróság által támasztott követelménynek nem teszek eleget, hanem éppen hogy a jogot veszem el. Egyébként Bihari képviselő úr azt mondta: az ő véleménye szerint a szabad választásokat megelőzően az egypárti parlamentben indokolt volt megadni egy 50 fős kisebbségnek a jogot, hiszen az egy egypárti par lament volt, tehát ott egy 50 fős kisebbségnek indokolt volt egy ilyen alkotmányos jogot biztosítani, és ma már ez nem indokolt. Tisztelt képviselőtársaim, abban az egypárti parlamentben az ellenzéknek 50 képviselője sem volt, tehát ugyanúgy nem tudott éln i az akkori ellenzék azzal az 50 képviselős joggal, mint ahogy nem tudott élni a többségi Alkotmánybírósághoz fordulással sem. Meggyőződésem szerint ennek a törvénynek az ilyenformán történő beterjesztése - mint ahogy Szájer József utalt is rá - nem céloz mást, mint a kisebbségi jogoknak a megnyirbálását, és ezt a Magyar Demokrata Néppárt nem tudja elfogadni. A másik kérdés szintén aktuálpolitikai probléma. Másfél éve képtelen a tisztelt Ház kétharmados többséggel megválasztani két alkotmánybírót a meglévő helyre. Mit tesz erre a kormány? Beterjeszt egy javaslatot, hogy miután már az Alkotmánybíróság működőképességét is veszélyezteti az a helyzet, hogy a pártok nem képesek kompromisszumra jutni az alkotmánybírák személyét illetően, és miután már több botrány volt itt, a parlamentben, amikor - ismeretes módon - a jelölőbizottság által jelölt személyek közül csak egyet választottak meg, aztán ismételt jelölés után a másikat ismételten nem, a kormány megoldja a problémát: beterjeszt egy javaslatot, és azt mondja , hogy 70 éves korban ugyan megszűnik a mandátum, de mindaddig, ameddig az új alkotmánybíró megválasztásra nem kerül, a mandátum 70 éves kor után is megmarad. Tisztelt Országgyűlés! Megint az a helyzet, hogy ha nem tudom megoldani úgy, ahogy elvárható lenn e, hogy az Alkotmánybíróság működőképessége iránti felelősségtől áthatva kompromisszumot is kötök - most itt a parlamenti többségről beszélek , tehát a többség netán megköti a kompromisszumot a kisebbséggel, akkor megváltoztatom az Alkotmánybíróságról szó ló törvényt, és azt mondom: így biztosítom a működőképességet.
