Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 9 (280. szám) - Bejelentés az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról és az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egy... - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés törvényjavaslat átdolgozásra történő visszakéréséről és új változatban való benyújtásáról - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4405 Alkotmánybíróság átfogó rendezési problémáit végiggondoljuk, és pártközi egyeztetésekkel az ezt megoldó törvényjavaslatot elő kellene készítenünk, mert végül is - függetlenül a következő országgyűlési vál asztásoktól - a jogrendnek pártsemlegesnek kell lennie, a megoldásnak pártsemlegesnek kell lennie. Tehát egy pártsemleges megoldás keresésében a Független Kisgazdapárt a partnerségét hangsúlyozza. Hosszabb távon azonban - ismétlem - megítélésem szerint csa k az általunk javasolt vagy egy ahhoz közel álló, valamilyen más megoldás lehet a megnyugtató hosszabb megoldás az alkotmánybírói posztok betöltésére. A törvényjavaslat 2. §a az alkotmányellenesség előzetes vizsgálatának indítványozói körét kívánja módosí tani. Míg jelenleg az Országgyűlés egésze többségi szavazattal, továbbá bármely állandó bizottság vagy minimálisan 50 képviselő indítványozhatja egyegy törvényjavaslat alkotmányossági felülvizsgálatát, addig az előttünk fekvő javaslat megszüntetné az álla ndó bizottságokat és a minimum 50 képviselőt megillető indítványozási jogát. Ahhoz, hogy megalapozott álláspontot tudjunk elfoglalni ebben a kérdésben, mindenekelőtt foglalkozni kell egy nagyon fontos jogintézménnyel, az előzetes normakontroll jogintézmény ével, mert ennek eldöntése, helyes vagy helytelen megközelítése adja a megfelelő megoldást. Emlékeztetném arra az igen tisztelt Házat, hogy már az Alkotmánybíróság gondolatának 1989ben történt felmerülésekor az akkori alkotmányügyi és igazságügyi bizottsá g jogelődje - azt hiszem, akkor jogi bizottságnak hívták - egy rendkívül alapos vitát folytatott le a normakontrollal kapcsolatban. (17.10) Igen sok aggály merült fel már akkor az előzetes normakontroll intézményének a bevezetését illetően. Amint az a szak mai körökben ismert, a legtöbb országban, ahol létezik alkotmánybíráskodás, csak nagyon szűk körben engedik meg az előzetes normakontrollt - már ahol megengedik, mert természetesen az alkotmánybíróságokkal rendelkező országok egy részében ezt nem is engedi k meg. Ugyanis az előzetes normakontroll lehetősége egész egyszerűen beleviszi akarvaakaratlan az Alkotmánybíróságot a politizálás sűrűjébe, holott az alkotmánybíráknak az egész szerepe nemcsak hogy pártsemleges kell legyen, hanem távol kellene állnia a p olitizálás lehetőségétől is, itt pedig - ismétlem - egy rendkívül széles politizálási lehetőség sűrűjébe viszi bele az Alkotmánybíróságot. Ennek elkerülésére már csak a kihirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatát engedik meg a legtöbb országban; itt vi szont - az Alkotmánybírósággal kapcsolatos elismerés körébe tartozik ez a megállapításom - miután már észlelte a magyar Alkotmánybíróság is ezt, és a 16/1991. határozatával önmaga szűkítette önmaga hatáskörét. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság bírái nak többsége maga is elfogadhatatlannak tartotta hatásköre túltengését. Úgy gondolom, hogy akkor lenne következetes az Országgyűlés, ha az egész előzetes normakontroll intézményét úgy, ahogy van, eltörölné. Vonatkozik ez megítélésem szerint a köztársasági elnök urat megillető indítványozási jogra is, amit számára az alkotmánybírósági törvény 35. §a biztosít. Javaslom tehát a Független Kisgazdapárt nevében, hogy ne csak az állandó bizottságokat és az 50 képviselőt megillető indítványozási jogot törölje a ti sztelt Ház, hanem tegye ezt teljessé, és szüntesse meg a törvényjavaslatok előzetes alkotmánybírósági normakontrolljának egész intézményét. A köztársasági elnök előzetes normakontrollra vonatkozó indítványozási jogát márcsak azért sem lenne célszerű a Függ etlen Kisgazdapárt álláspontja szerint meghagyni, mert a jelenlegi alkotmányos berendezkedésünk a köztársasági elnök pártoktól való függetlenségének elvére épül. Márpedig ha a köztársasági elnök számára lehetővé tesszük az előzetes normakontroll kérését, i lletőleg meghagyjuk annak lehetőségét, akkor adott esetben a köztársasági elnököt épp úgy, mint az alkotmánybírákat be lehet vinni a politizálás sűrűjébe, tehát kap a Magyar Köztársaság elnöke egy pontosan azzal ellentétes jogi lehetőséget, mint amire a kö ztársasági elnök egész jogköre alapozódik. Ezért tehát a köztársasági elnök előzetes normakontrolljának meghagyását a Független Kisgazdapárt ellenzi; és az az álláspontja, hogy ha egyszer a köztársasági elnöki intézmény úgy illeszkedik a magyar alkotmányos rendbe, ahogy az jelenleg van - mert lehet természetesen más megoldás is, tehát
