Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
45 kivitelezőn keresztül a használatba vevőig egy nagyon kemény folyamatban kell tudni megtestesülni, és ennek a folyamatnak az egymást követő lépcsőit kellene tudni oly módon szabályozni, hogy itt lehetős ég szerint a legmagasabb értékek jöhessenek létre. Amiről a törvényben igazán kevés szó van, az pontosan ezeknek a fogalmaknak és ezeknek a társadalmi irányultságú kategóriáknak a meghatározása, ennek a célrendszernek a törvényben történő leképezése. (18.2 0) Ilyen szempontból tehát - ha szubjektív kritikával szabad élnem és nem kizárólag a szocialista frakció véleményét tolmácsolnom - azt gondolom, hogy miközben egy rendkívül korrekt és jól szerkesztett törvénnyel van dolgunk a maga technikai, technicista f elfogásával, természetesen megnyílva a környezeti, az európai uniós és másfajta igények irányába, aközben azt hiszem, mindennek a célrendszernek - tehát a társadalmi célrendszernek - a törvényben történő leképezése szűkebb maradt a szükségesnél vagy a kívá natosnál. Magam is szólni szerettem volna arról - ami tulajdonképpen ehhez a gondolathoz tartozik, és amire Balsay úr ismét felhívta a figyelmet , Balsay úrral teljes egyetértésben, hogy meg kell alkotni a településfejlesztésről szóló törvényt, tehát végr e be kell zárni azt a közeget, amely pillanatnyilag nyitott egy nagyon fontos elemében, amit csak az önkormányzati törvény és a területfejlesztési törvény többékevésbé fed le, pontosan ennek a bizonyos társadalmi térnek a pontos meghatározásának az időben iségét, a hozzá tartozó eszközrendszert és alapvetően ezeknek a végrehajtásáról szóló felelősséget, hiszen ez az, ami ebből az elemből kifejezetten hiányzik. Ennek a törvénynek a végrehajtásakor azonban - túl azon, hogy ténylegesen a magyar társadalomban v an a jogkövetésnek bizonyos hiányossága és problémája - nézzünk szembe azzal is, hogy rendkívüli módon lezüllött, pontosan azért, mert az elmúlt időszakban, már a rendszerváltást megelőző időszakban is kemény kritika érte azokat, akik a környezetet alakíto tták - tisztelet igazából a kivételnek , a rendszerváltás időszakában pedig kifejezetten politikai erővé vált a műszaki beavatkozásokkal való szembenállás, ebből adódóan további hitelét vesztette egy olyan mérnöktársadalom, amelyik viszont ennek a törvény nek a végrehajtását kell hogy magára vállalja. Azt hiszem, hihetetlen komoly gondot jelent a jövőben ennek a személyi állománynak, ennek a felkészültségnek a fejlesztése. Ehhez hozzátartozik a teljes mértékben szétesett magyar építésügy - ebbe beleértem a magyar építésügy valamennyi részét - kutatásifejlesztési háttere, az erre fordítható állami gondoskodás, eszközök - netalántán önkormányzati és vállalati eszközök , nagyon nagy mértékben meggyengült az oktatási háttér és ennek az applikációja. S nem az a probléma, hogy nem képez eleget, hanem az, hogy mindaz a célrendszer, amely alapján mi ezt a törvényt európainak kívánjuk, mindaz, amiről az elmúlt két és fél, öt vagy hat évben ebben a parlamentben beszéltek, tehát tulajdonképpen az átalakulás gazdaságitársadalmi feltételrendszere az ez iránti érzékenyítésében sajnos a műszaki értelmiség háttérben van, nem biztos, hogy érti pontosan ezeket a folyamatokat, és nem biztos, hogy megfelelően fel tud zárkózni. Ezért én a bizottsági ülésen is nagyon keményen és határozottan kértem az illetékes tárcát, és áttételesen kérem tulajdonképpen a kamarát, de leginkább a Magyar Építőművészek Szövetségét, hogy még az általános vita szakaszában, ha lezáródik, a részletes vita szakaszában, de még az elfogadást megelőzően a magyar építésügy, a magyar építészeti kultúra helyzetéről, magyarul azokról az igényekről, amelyek felmerülnek, hogy teljesíthető legyen az, amit egy törvény absztrakciója tartalmában előír, valamilyen ismertetést, valamilyen tájékoztatást kapjunk, és tűzz ük ki ugyanúgy, mint a vízgazdálkodással kapcsolatban a koncepciót - vagy ahogy a környezetvédelemről bejön a program, vagy a területfejlesztésről a koncepció , hogy értsük meg, igazán mi van mögötte, milyen célok érdekében, milyen eszközökkel lehet a köv etkező időszakban elmozdulni. Azt hiszem, igazán annak az építési nyílt napnak, amit szerveztünk is, az egyik fő mondanivalója az, hogy ezzel mindenképpen foglalkozni kell.
