Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
4362 Köszönöm türelmüket. (Taps.) (14.20) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Áder János képviselő úrnak, Fidesz. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előző felszólalásomban má r nem volt idő arra, hogy két olyan kérdéssel foglalkozzam, amiket az előző alkalommal sem sikerült érinteni, ugyanakkor fontosak, és a vitában elég sokan érintették. Az egyik az ítélőtáblák, a másik pedig az országos igazságszolgáltatási tanács kérdése. A z ítélőtáblákkal kapcsolatban röviden szeretném elmondani, hogy a kormány és az előterjesztő több megoldást választhatott volna. Választhatta volna azt, hogy marad a jelenlegi fórumrendszer, és nem kerül sor ítélőtáblák felállítására. Választhatta volna az t, hogy egy ítélőtáblát állítunk fel. Választhatta volna azt, hogy egy ítélőtáblát állítunk fel most, és amikor a feltételek megteremthetők, akkor további négyet. De választhatta volna azt is, hogy egyszerre felállítja mind az öt ítélőtáblát. És választhat ta, amit végül is választott, hogy először hármat, utána kettőt állít fel. A felsorolt lehetőségek közül ez volt a lehető legrosszabb választás. Erről már elég sokan beszéltek. Ha a Ház többsége az ítélőtáblák felállítása mellett dönt, ennél biztos, hogy j obb lenne, ha egyelőre csak egy ítélőtáblát állítanánk fel, és a működési tapasztalatok alapján kerülne sor további ítélőtáblák felállítására. Az ezzel kapcsolatos érveket részben már elmondták, elmondtuk. A Legfelsőbb Bíróság bírói létszámábó l ennek az egy - nyilván a fővárosban lévő - ítélőtáblának a létszáma biztosítható lenne, költségvetési igénye lényegesen kisebb lenne, mint a másik kettő, illetve további kettő, tehát összesen négy ítélőtábla felállításáé. A hatásköri szabályok módosítása révén lényegében biztosítható lenne, hogy ne legyen túl nagy munkaterhe ennek az ítélőtáblának. És nem következne be az sem - amiről ma már nagyon sokan beszéltek , hogy az ítélőtáblák felállítása elszívhatja, vagy el is szívja majd a környező megyei bír óságokról a képzett bírákat, ez pedig szívóhatást gyakorol a helyi bíróságokra, amiből komoly munkavégzési problémák keletkezhetnek. Egy valami bizonyos - és ebben a megkérdezett bírósági vezetők, bírósági dolgozók véleménye egybehangzó , hogy az ítélőtáb lák felállítása egészen biztos, hogy semmiféle eljárásgyorsítást nem eredményez, az eljárások ettől nem gyorsulnak. Sokkal inkább az a helyzet, hogy a gombhoz varrtuk a kabátot: született egy döntés arra vonatkozóan, hogy az ítélőtáblákat fel kell állítani , és lényegében az eljárási szabályok átalakítása ezen igény kielégítésének megfelelően történt meg. Hangsúlyozom, hogy nem kifejezetten ellenzem az ítélőtáblák felállítását, csak az ilyen módon történő felállítását nem tartom helyesnek, mert több problémá val jár majd, mint amennyi előnye - különösen alkotmányjogi szempontból - származhat. A másik kérdés, amiről szintén nagyon sok szó esett, az az országos igazságszolgáltatási tanács. Láthatóan nem közelednek az álláspontok az országos igazságszolgáltatási tanács mellett, illetve ellen érvelők között. A FideszMagyar Polgári Párt az országos igazságszolgáltatási tanáccsal mint intézménnyel és ennek a felállításával egyetért. Ezt támogattuk az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén is. Valóban olyan intézményr e van szükség - és ezt a szerepet betöltheti az országos igazságszolgáltatási tanács , ami a bíróságok külső igazgatásának kérdéseit és más kérdéseket is az igazságügyminisztertől erre a testületre telepít. Azonban ez a javaslat számos gondot vet fel, és számos kérdést hagy nyitva. Az egyik az országos igazságszolgáltatási tanács választása, jelölése és összetétele. A törvénytervezetben leírt szabályok meglehetősen elnagyoltak abból a szempontból, hogy például az országos igazságszolgáltatási tanács válas ztásánál a határozatképesség hogy nézzen ki. A törvényből nem derül ki, hogy mit jelent a határozatképesség, mert ez a fogalom nincs definiálva a törvényben. Ha a határozatképesség nem biztosítható, akkor lényegében 15 napon belül a résztvevők számától
