Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
4361 vagy közérdekű munkára ítéltek, illetőleg akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el. További más, nyilvántartásban szereplő adatok esetében az alkalmassá g kérdésének eldöntése mérlegelési körbe tartozik. Az ügyészségi fogalmazót a titkárrá történő kinevezést megelőzően, az ügyészségi titkárt pedig a pályázat benyújtását követően minősíteni kell. A minősítés lényegében a szakmai tevékenységnek tényeken alap uló átfogó értékelése, amely alapján eldönthető az, hogy a nevezett alkalmase a titkári, illetve ügyészi kinevezésre. Az ügyészi munkakör, illetve állás pályázat útján történő betöltése a bíróénál tágabb körben került meghatározásra a törvényjavaslatban. Nemcsak a magasabb vezető állású és helyi vezető ügyészi munkakörök esetében kötelező a pályázat kiírása, hanem valamennyi vezető állású ügyészi, legfőbb ügyészségi, katonai főügyészségi, fellebbviteli főügyészségi és katonai fellebbviteli ügyészi állás es etében is kötelező a pályázat. A speciális ügyészi feladatok és hatáskörök indokolják a törvényjavaslat szerinti szigorítást az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozóan is. A javaslat szerint ügyész nem lehet szövetkezet vezető tisztségviselője, illető leg gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Az ügyészi szolgálati viszonyról szóló javaslat több eleme - a sajátosságból fakadó eltérésekkel - lényegében azonos az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályozással, illetőleg tervezettel. Az ügyész ek javadalmazására és előmenetelére vonatkozóan a módosító javaslat többségében követi a bírákra vonatkozó szabályokat. Az ügyész javadalmazása illetményből és a már említett évente fizetendő külön juttatásból, továbbá más javadalmazásból, kedvezményből és költségtérítésből tevődik össze. Az ügyészek és bírák azonos javadalmazása előbb említett elvének ellentmond, hogy a 2. számú melléklet egyes vezetői munkakörei esetében nem biztosított a bírókéval azonos javadalmazást, holott azt az 1013/1997.(II.13.) sz ámú kormányrendelet 2. számú mellékletének 6. pontja a szabályozás alapjaként írja elő. Így például a már többek által említett legfőbb ügyész vezetői pótléka 20 százalékkal kevesebb a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, de a többi azonosnak mondható munkakörökn él is van különbség. A tervezet figyelmen kívül hagyja továbbá, hogy az ügyészi szervezet eltérő sajátosságaiból adódóan vannak olyan vezetői munkakörök, amelyek megfelelői a bírói szervezetben nehezen határozhatók meg vagy nincsenek, mivel a bírói szervez etben nem képzelhető el konkrét szakmai irányítás, az igazgatás pedig az országos igazságszolgáltatási tanács jogkörébe fog tartozni. Ilyen vezetői állás a legfőbb ügyészségi osztályvezetőhelyettes és csoportvezető ügyészi állás is. E vezetők a tervezet s zerint anélkül látnák el irányítói, vezetői feladataikat, hogy többletmunkájukat a tervezet vezetői pótlékkal honorálná. A tervezet arra sincs figyelemmel, hogy a Legfőbb Ügyészségen osztályvezető ügyészi megbízást látnak el olyan vezetők is, akik nem tart oznak főosztályi szervezetbe, hanem közvetlenül a legfőbb ügyész helyettesének irányítása alatt állnak. Esetükben a 4. pontban felsorolt főosztályvezetőhelyettes ügyésszel azonos pótlékot indokolt megállapítani. Tisztelt Ház! Végezetül az ügyészségről szó ló 1972. évi V. törvény módosításáról szeretnék röviden szólni. A javaslat illeszkedik a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló T/4216. számú törvényjavaslathoz, ezen túlmenően jelentősnek ítélem az új mentelmi jogi szabályozást, amelynek lényege, hogy a tettenérés esetét kivéve őrizetbe venni, büntető, illetve szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni a legfőbb ügyész, az ügyész, az ügyészségi titkár és fogalmazó, valamint a nyomozó ellen csak a javaslat ban meghatározott szerv, illetve feljebbvaló hozzájárulásával lehet. Bár formai változásnak látszik, hogy a javaslat az "általános törvényességi felügyelet" megjelölés helyett az "ügyészi törvényességi felügyelet" elnevezését iktatja törvénybe, azonban a v áltozás utal arra, hogy az ügyészség nem a törvényes rend kizárólagos általános őrzője, meghatározó a büntetőigazságszolgáltatással kapcsolatos feladatköre, és a törvényességi felügyelet jogkörét szűkebb körben gyakorolhatja, úgy, mint ahogy ez egy demokr atikus jogállamra jellemző is.
