Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
4350 Maga az igazságügyi reformcsomag célját akként határozza meg, hogy az ál lampolgárok érdekérvényesítési lehetőségeinek javítása, egy korszerűbb, gyorsabb igazságszolgáltatási rendszer kialakítása. Álláspontom szerint ez helyes, és azt hiszem, ebben valamennyi párt, valamennyi képviselőtársam egyet is ért. De a cél megvalósításá nak nem mindenben tesznek eleget a reformcsomagban írt rendelkezések, legalábbis úgy ítélem meg, hogy a reform bevezetése után nem látható, hogy a perek gyorsabban, hatékonyabban érvényesülnek, folytatódnak le; inkább egy lassúbb folyamatot látok mögötte, amellett e perek költséghányada is nagyobb lesz. Néhány konkrétabb kérdés tekintetében a bírósági szervezetben felállítani kívánt ítélőtáblák helyzetéről: Az ítélőtáblák a megyei bíróságok másodfokú fórumai lesznek azokban az ügyekben, amelyeket elsőfokon a megyei bíróság fog tárgyalni. Történetileg Magyarországon korábban már működtek ítélőtáblák, és úgy hiszem, hogy akkor, annak idején megfelelő volt az ítélőtáblák működése; de tudni kell azt is, hogy akkor Magyarország területe háromszor nagyobb volt, mi nt jelenleg, és az akkori cél is az volt, hogy az ítélőtáblák felállítása az állampolgárok költségeinek kímélését szolgálja. A mai helyzetben, a jelenlegi gazdasági helyzetet is tekintve, meggondolandó az ítélőtáblák felállítása. Egyetértek azzal, hogy leg yenek ítélőtáblák, de úgy ítélem meg, hogy időben ez még túl közeli - későbbi időpont felelne ennek meg. Az ítélőtábla bírósági szervezetben való helyét tekintve, elhelyezkedése szempontjából - és a tervezet szerint - különösen a Debrecen és Szeged közötti vita alapján úgy ítélem meg, hogy Debrecen azokkal az adottságokkal is rendelkezik, amelyekkel Szeged. Az induláskor azért javasolnám viszont a szegedi székhelyen elhelyezni ezt az ítélőtáblát, mert lényegében a jogi egyetem - azt mondhatni - a jogi oktat ás központja is, és álláspontom szerint megközelíthetősége is inkább Szegedre vonatkozna. A tervezett ítélőtáblák felállítása nagy költségkihatással fog járni, az nyilvánvaló, de ugyanakkor több jogszabály módosítását is figyelembe kell venni. Álláspontom szerint ez látszólag azt fogja eredményezni, hogy a Legfelsőbb Bíróság nagyban mentesül az ítélkezési tevékenység nagy része alól, és feladata korlátozottá válik, a felülbírált körben jórészt elvi iránymutató tevékenységet fog kifejteni. Ebből pedig okszer űen következik, hogy a reformelképzelés e részében felülről jövő, főként a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítését szolgálóan, az állampolgárokra erőltetett, de nem a bírósági eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló elképzelés valósulhat meg. Mi lehet ne valóban a reális, ugyanakkor költségkímélőbb megoldás is? A Legfelsőbb Bíróságon belül kollégiumok aktív működtetése a bíróságok egységes ítélkező tevékenységének irányítása érdekében, mégpedig a korábban is jól bevált elvi döntéseken, irányelveken és k ollégiumi állásfoglalásokon keresztül. Ugyanakkor az ítélőtáblák felállítására szánt több milliárdos nagyságrendű összegből a Legfelsőbb Bíróságon több aktív ítélkező tanács felállítása, illetve a megyei és helyi bíróságok személyi állományának megerősítés e, tárgyi és technikai feltételeinek javítása válna lehetővé. Kérdés tehát, hogy mitől lehet vagy lenne jobb az igazságszolgáltatás az ítélőtáblák felállításával. Válaszom erre az lenne, hogy valószínűsíthető, hogy a kormány nem modellezte ezt végig, mert ellenkező esetben a törvénycsomagot a jelenleg előterjesztett változata helyett egy más módosítással terjesztette volna be. (13.30) A polgári perrendtartás tervezett módosítása szerint a közigazgatási ügyekben az ítélet meghozatalára már elsőfokon a megyei bíróságokon kerül sor. Itt is háromtagú tanácsban fog eljárni a bíróság, és ha figyelembe veszem a három bíró munkabérét, a munkabér közterheit, egyéb kiadásokat tekintve már jóval költségesebbnek mutatkozik a következő eljárás, mint a jelenlegi másodfokú tanács. Ugyanakkor az utazási költségeket tekintve az ítélőtábla székhelyére utazó ügyvéd, ügyfél, szakértők díjai is nagymértékben megnőnek, különösen akkor, ha a bíróság, a ma másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi a korábbi elsőfokú bíróság ítéletét.
