Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
4311 hatalom beavatkozott az igazságszolgáltatás feladatába. Én tudom, hogy ebben a vitában egymást nem tudjuk meggyőzni, hiszen öt éve nem tud tuk meggyőzni egymást, de szeretném felhívni a figyelmét, önmagában az az érv, hogy ez az intézmény nem létezett, ez nem minősíti az intézményt: ettől ez az intézmény lehet nagyon hasznos és fontos. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) E LNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Isépy Tamás képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Két perc se kell hozzá: ez az alkotmánybíróság a modern jogállamiság új t erméke. Ilyen nem volt... (Dr. Hack Péter: Új.) , új intézmény, tehát nem hasonlítható össze az évezredes múltra visszatekinthető bírósággal. Itt az ítélkezési és az igazgatási függetlenség szétválasztása a probléma. Kétségtelenül ugyanez az ombudsmanoknál Svédországban már Napóleon idejében megvolt - de ez mégiscsak egy modern jogállami intézmény, teljesen új intézmény! Itt nem erről szól a történet: itt a bíróságok igazgatásáról szól a történet, amiben számtalan megoldás van. Miért pont ezt a megoldást vál asztjuk, amelyik idegen a magyar közjogi hagyományoktól, és ahol az érvényben lévő megoldás, a déli államokon kívül minden más európai államban kiválóan működik - csak be kell tartani? ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most felszólalásra következik Brúszel László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Áder János, a Fidesz szónoka. Megadom a szót Brúszel László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tiszt elt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Isépy Tamáshoz hasonlóan én is egy kicsit szomorú vagyok, mert nem ajánlhatok az önök megtisztelő figyelmébe egy újabb ítélőtáblaszékhelyjelöltet, adott esetben Kecskemét városát, ahol ugyancsak felvetődött a gondolat. De mi bízunk abban, hogy miután az ötödik ítélőtábla is felállításra kerül 2003ig, akkor majd az akkori Ház megfontolja, és lehet, úgy ítéli meg, hogy további kettő ítélőtáblát is felállít. Ebben az esetben, ha korábban nem, talán Kecskemét is szóba kerülhet , Kaposvárhoz hasonlóan. Én azt hiszem, ez egy jelentős kérdése a reformnak, de úgy gondolom, hogy ezek a kérdések több olyan előkérdés eldöntésétől függenek, amelyekről itt a mai vitában is szó esett. Mik ezek? Én három nagy kérdésről szeretnék most szóln i: az elsőben az igazságszolgáltatási reform szükségességéről, indokoltságáról és időszerűségéről; a másodikban a bírósági szervezet módosulásáról, jelesül a négyszintű bíráskodásról; a harmadik pontban pedig a bírói függetlenségről, figyelembe véve termés zetesen nemcsak a törvényjavaslatok szövegeit, hanem a vitában már eddig elhangzottakat is, és részben reagálva is azokra. Ami az első kérdéskört illeti, az igazságügyi reform szükségességének megítélése előtt nagyon fontos három ügyről beszélni: az egyik az, hogy valójában milyen is a bíróságokról kialakított kép; a másik az, hogy ehhez képest milyen a tényleges helyzetük; és a harmadik pedig az a kérdés, hogy miért most kell éppen a reformot bevezetni vagy megindítani. Ami a bíróságokról, az ítélkezésről kialakult képet illeti - többen szóltak erről, én csak összefoglalnám : az a kép és vélekedés, hogy általában lassú és követhetetlen, sokáig elhúzódó a bírósági eljárás, és az ügyfelek sokszor nem értik azt, hogy egyegy ügy miért húzódik el olyan hosszú ideig, nevezetesen nem egy esetben kétháromnégy évig kell várni arra, hogy jogerős ítélet szülessék. A jogkereső állampolgárok egy jó része emiatt úgy gondolkodik, hogy felesleges is bírósághoz fordulni, mert neki ez csak idő, pénz, fáradság; és miután m egszületik a jogerős ítélet mondjuk egy vagyonjogi ügyben, akkor azzal a kérdéssel kell szembenézni, hogy vajon
