Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. június 5 (279. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvén... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4310 többnek kell lennie. Én egy osztrák jogszociológus, Eugen Ehrlich véleményét idézném: "A jogsz olgáltatás egyedüli biztosítéka a bíró személyisége." Ebből következően nem mindenki alkalmas a bírói feladatra, aki néhány vizsga és gyakorlati alkalmazás kapcsán bebizonyította, hogy képes eligazodni a paragrafusok között. Ám az előterjesztett koncepciób an többnek kellene benne lenni, hogy a pályaalkalmassági vizsgával kapcsolatban mi lesz az eljárási mód. De kétségtelenül, a bíróvá válás feltételeinek szigorítása a törvényjavaslat dicsérendő része. A jogkereső közönség részéről: ők időszerűséget várnak. A Talmud bölcsessége azt mondta, hogy "Ítélj késlekedve, meggondolva!" A "meggondolva", azt mindenki elfogadja, a "késlekedve" már kicsit megkérdőjelezhető. Nyilván az időszerűséget is előmozdítaná a bírók jogállásáról szóló törvényben a jogtechnikusok, a fogalmazók, titkárok beállítása, tehát valóban le tudnák venni, tehermentesíteni tudnák az adminisztratív, elég súlyos terhektől a ítélkező bírót. Tehát nyilván az alkalmassági vizsga, a bíróvá válás feltételeinek megnehezítése ebben a bizonyos kétirányú u tcában olyan közlekedési szabályokat ró a jogszolgáltatókra, amelyek remélhetőleg a közlekedési balesetek elkerüléséhez vezetnek. Összefoglalva tehát, tisztelt Országgyűlés: dicsérendő a szakmai munka, ami ebben az igazságügyi reformban szerepel. Dicsérend ő; viszont olyan megoldásokat javasol, amelyek nem problémát oldanak meg, hanem újabb problémát fognak okozni. Be akar építeni az igazságügyi reformba a magyar közjogi hagyományoktól idegen, életidegen, nem is feltétlenül az alkotmányossági követelményeket szolgáló elemet, mert az igazgatási és az ítélkezési függetlenség szétválasztásának az alkotmányos biztosítékai megvannak. Őszintén megmondom, sajnálom ezeket a hiányosságokat - az ítélőtábla bevezetésének időszerűtlensége, az országos igazságszolgáltatás i tanács , mert apró paragrafusokon módosító javaslatokkal lehetne vitázni, de emiatt kénytelenek vagyunk az egész törvénycsomagra nemmel szavazni, mert ezek a részek, amelyeket igyekeztem ismételten kiemelni, elfogadhatatlanná teszik számunkra az igazság ügyi reformnak hőn óhajtott és tényleg megvalósítani időszerűvé vált részét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Isépy Tamás képviselő úr felszólalását. Kétperces reagálá sra megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Isépy Tamás álláspontját a vitatott törvényjavaslatok kapcsán én nagyon tisztelem, annak ellenére, hogy több ponton nem ért ek vele egyet. Csak arra a pontjára szeretnék hivatkozni, amit az országos igazságszolgáltatási tanáccsal kapcsolatban már sokszor hallottunk, hogy ez az intézmény nem illeszkedik a magyar történeti hagyományokba. Ami igaz, de önmagában ez a kijelentés nem minősít egy intézményt, hiszen köztudott, hogy az Alkotmánybíróság sem illeszkedik a magyar történeti hagyományokba; 1989ben voltak is, akik azzal érveltek, hogy ez egy olyan intézmény, amelyre a magyar jogtörténetben nem volt példa. Ennek ellenére, azt hiszem, valamennyiünk közös meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróság mint a magyar jogtörténeti hagyományokba nem illeszkedő intézmény, történelmi jelentőségű feladatot, küldetést töltött be a magyar alkotmányosság megteremtésében, és ma már, azt hiszem, egy ikünk sem tudná elképzelni a magyar alkotmányos intézményrendszert e nélkül. (10.10) Ugyanez elmondható - rövidebb gyakorlati idővel - az országgyűlési biztosok intézményéről, amit szintén sokan elleneztek, arra hivatkozva, hogy nem illeszkedik a hagyomány okba. Az elmúlt heti ülésen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Solt Pál úr felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy ez az intézmény, az igazságszolgáltatási tanács intézménye nem véletlenül azokban az országokban állítódott fel Európában, nagyszámú európai országban, ahol rossz tapasztalatok voltak az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom kapcsolatában, a végrehajtó
